This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Tortel, Jean: Byblos

Portre of Tortel, Jean

Byblos (French)

Les flancs des collines sont rouges.

Au printemps ce sont des fleurs

Ou le sang de celui qu’on aime.

 

Puis les collines se dessèchent

Et les sources tarissent

En même temps que le grain se fait dur.

 

Cependant les pétales

Tournoient, le sang du fils emporté par le vent.

 

Il meurt peu à peu. Sa mère

Le perd entre les blés.

 

La dernière gerbe est pour Elle :

Coupée, vannée, les grains

Lancés aux quatre coins,

Tout est en ordre.

 

Alors on peut revenir dans les rues,

Charger les stocks sur les navires,

La ville peut vaquer à ses travaux tranquilles,

La pourpre suinter des coquillages morts.

 

Franchi le tas d’écailles violettes

Dans la courette un vieux marchand

Trace des signes plus commodes

Qui serviront dans l’avenir.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.icem-freinet.fr

Byblos (Hungarian)

Vöröslik a dombok oldala.

A tavasszal nyíló virágok

kedvesen virító pírja.

 

Később elszáradnak a dombok

És kiapadnak a források

De a mag éretté válik.

 

Közben lepörögnek a

sziromlevelek, a fiúi virágzást elfújja a szél.

 

Meghal újra meg újra. Anyja

A búzában veszíti el őt.

 

Számára az utolsó kéve:

Levágott, rostált, a gabona

Elküldve négy szélirányba,

Így van rendbe téve.

 

Tehát újra visszatér az utakra,

A készletek a hajókba rakva,

A városokban köttethetnek kisded üzletek,

A döglött kagylókból bíbor csepeg.

 

Át a halomnyi lila kagylóhéjon

Egy vén kupec sötét kis udvarába,

Jelzés kényelmes nyomvonalon,

Amely a jövendőt szolgálja.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationsaját

minimap