Michaux, Henri: Lazare, tu dors?

Guerre de nerfs
de Terre
de rang
de race
de ruines
de fer
de laquais
de cocardes
de vent
de vent
de vent
de traces d'air, de mer, de faux
de frontières, de misères qui s'emmêlent
qui nous emmêlent
sous le cric, sous le mépris
sous hier, sous les débris de la statue tombée
sous d'immenses panneaux de « veto »
prisonniers dans le fumier
sous demain reins cassés
sous demain
cependant millions et millions d'hommes
s'en vont entrant en mort
sans même un cri à eux
millions et millions
le thermomètre gèle comme une jambe
mais une voix d'une stridence extrême...
et millions et millions commandés du
Nord au
Sud s'en vont entrant en mort
 
Lazare, tu dors? dis?
 
Ils meurent, Lazare
Ils meurent
et pas de linceul
pas de Marthe ni de Marie
souvent même plus le cadavre
Comme un fou, qui pèle une huître, rit
je crie
je crie
je crie stupide vers toi
si quelque chose tu as appris
à ton tour, maintenant
à ton tour, Lazare!

Ideg-háború
A Föld
a rendek
fajok
romok
szolgák
kokárdák
háborúja
szél-
szél-
Szél-háború
lég-nyomok, tenger-nyomok, kasza-nyomok háborúja
front-háború és nyomor-háború melyek összegabalyodnak
melyek bennünket is összezavarnak
a reccsenés alatt, a megvetés alatt
a tegnap alatt, a ledőlt szobor törmelékei alatt
hatalmas „vétó”-táblák alatt
foglyok a szemétdombon
a holnap alatt széttört kereszt, a Holnap alatt
a Holnap alatt,
miközben millió és millió ember
megy el, belép a halálba,
sőt a saját kiáltása nélkül
milliók és milliók
a hőmérő megfagy, mint egy lábszár
egy hang azonban végső erővel felüvölt…
és északtól délig vezényelt
milliók és milliók
mennek el és lépnek be a halálba.
 
Lázár, mondd, te alszol?
 
Ők meghalnak, Lázár
meghalnak
és nem lesz sem szemfedő
sem Márta sem Mária
sőt még a holttest is alig
Mint a bolond, aki nevetve hámoz egy osztrigát
kiáltok
ordítok
balgán ordítok reád
ha valamit megértettél ebből
most rajtad a sor
rajtad a sor, Lázár!