Ménard, Louis: A Rishi (Le Rishi in Hungarian)

Dans la sphère du nombre et de la différence,
Enchaînés à la vie, il faut que nous montions,
Par l'échelle sans fin des transmigrations,
Tous les degrés de l'être et de l'intelligence.
 
Grâce, ô vie infinie, assez d'illusions!
Depuis l'éternité ce rêve recommence.
Quand donc viendra la paix, la mort sans renaissance?
N'est-il pas bientôt temps que nous nous reposions?
 
Le silence, l'oubli, le néant qui délivre,
Voilà ce qu'il me faut; je voudrais m'affranchir
Du mouvement, du lieu, du temps, du devenir;
 
Je suis las, rien ne vaut la fatigue de vivre,
Et pas un paradis n'a de bonheur pareil,
Nuit calme, nuit bénie, à ton divin sommeil.

A Szám s Különbözet örök Hatókörében
rabként haladnunk kell - mert aki él: fogoly –
a létra fokain, hol lelkünk vándorol,
hogy Lét s Tudás csúcsán valahol célba érjen!
 
Élni végtelenül? Remélni?! Szörnyű sor!
Hogy kezdettől ez a hiú álom kisértsen!
Óh, ébredéstelen halál! Ős béke! Mért nem
jössz már? Mikor fogunk pihenni már, mikor?
 
A csönd, a feledés, az oldó semmi - ez kell
ez nekem, szabadon levetni, ami köt:
a mozgást, a teret, az időt, a jövőt!
 
Fáraszt a Lét - be jó; nem ér föl semmi ezzel!
Édenkert nincs olyan, nincs olyan égi kéj,
mint a te nyoszolyád, isteni, néma éj!
 
 
A risi v. rishi, (szanszkritul: ṛṣi, dévanágari: ऋषि) eredeti jelentése: „a védikus himnuszok szerzője”. A risi az ősi védikus értelemben egy látnok volt, egyúttal ihletett költő. Az eredeti risik meglátták, vagy előhívták a Védák örök verseit.