La Fontaine, Jean de: A farkas meg a gólya (Le Loup et la Cigogne in Hungarian)

Les Loups mangent gloutonnement.

Un Loup donc étant de frairie

Se pressa, dit-on, tellement

Qu'il en pensa perdre la vie :

Un os lui demeura bien avant au gosier.

De bonheur pour ce Loup, qui ne pouvait crier,

Près de là passe une Cigogne.

Il lui fait signe ; elle accourt.

Voilà l'Opératrice aussitôt en besogne.

Elle retira l'os ; puis, pour un si bon tour,

Elle demanda son salaire.

"Votre salaire ? dit le Loup :

Vous riez, ma bonne commère !

Quoi ? ce n'est pas encor beaucoup

D'avoir de mon gosier retiré votre cou ?

Allez, vous êtes une ingrate :

Ne tombez jamais sous ma patte. "

A farkasok nagyon zabálnak.

Egy farkas idején a bálnak

Mindent úgy össze-vissza falt,

Hogy - mondják - majdnem belehalt:

Torkán akadt egy csont, szorult a gége,

Még azt se ordíthatta, vége.

Ekkor jön az oltalmazója,

Egy jelre, odament a gólya

S műtétet végzett rajt, hogy életét megója.

Kivette a csontot s a jó szolgálatért

Már kérte is a bért.

A farkas így szólt erre: "Tessék!

Még kérni valód is akad!

Hát, gólya néne, nem fizetség,

Hogy visszahúztad torkomból nyakad!

Menj, háládatlan, rút alak:

Aztán többé ne lássalak."