This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Jarry, Alfred: Madrigál (Madrigal in Hungarian)

Portre of Jarry, Alfred
Portre of Franyó Zoltán

Back to the translator

Madrigal (French)

Ma fille - ma, car vous êtes à tous,

Donc aucun d'eux ne fut valable maître,

Dormez enfin, et fermons la fenêtre :

La vie est close, et nous sommes chez nous.

 

C'est un peu haut, le monde s'y termine

Et l'absolu ne se peut plus nier ;

Il est si grand de venir le dernier

Puisque ce jour a lassé Messaline,

 

Vous voici seule et d'oreilles et d'yeux,

Tomber souvent désapprend de descendre.

Le bruit terrestre est loin, comme la cendre

Gît inconnue à l'encens bleu des dieux.

 

Tel le clapotis des carpes nourries

A Fontainebleau

A des voix meurtries

De baisers dans l'eau.

 

Comment s'unit la double destinée ?

Tant que je n'eus point pris votre trottoir

Vous étiez vierge et vous n'étiez point née,

Comme un passé se noie en un miroir.

 

La boue à peine a baisé la chaussure

De votre pied infinitésimal,

Et c'est d'avoir mordu dans tout le mal Prevert

Qui vous a fait une bouche si pure.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://poesie.webnet.fr

Madrigál (Hungarian)

Leánykám - mert mindenki csókolt téged,

Magáénak még egy se tarthatott;

Aludj, becsukjuk most az ablakot:

Mi vagyunk együtt; kint maradt az élet.

 

Kint a világnak egyszerre vége,

A tökéletes egység teljesült;

Bár Messalina ma már kimerült,

Be jó utolsóként maradni véle.

 

Csak te vagy itt meg füled és szemed,

A sokszori leszállást elfeledted.

Nem hallszik földi lárma, és a rejtett

Hamu az égi tömjénbe veszett.

 

A kövér harcsa-pár is így vidulhat,

Ha Fontainebleau

Tavában elhaló

Szerelmes csókjuk ott a vízbe fullad.

 

Mivé lett sorsunk egymáshoz kötötten?

Még mielőtt az utcán leltelek,

Szűz voltál, meg sem született gyerek,

S úgy eltűnsz, mint a múlt egy holt tükörben.

 

Alig merte a Szenny kis lábadat

És topánkádat megcsókolni kéjjel;

S mert minden rosszat megízleltél éjjel:

Az ajkad tiszta, bűntelen maradt.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationF. Z.

minimap