Deschamps, Eustache: Be- s befuthatnám az egész világot (Quant j'ay la terre et mer avironnée in Hungarian)

Quant j'ay la terre et mer avironnée,

Et visité en chascune partie

Jherusalem, Egipte et Galilée,

Alixandre, Damas et la Surie,

Babiloine, le Caire et Tartarie,

    Et touz les pors qui y sont,

Les espices et succres qui s'i font,

Les fins draps d'or et soye du pays,

Valent trop mieulx ce que les François ont :

Riens ne se puet comparer à Paris.

C'est la cité sur toutes couronnée,

Fonteine et puis de sens et de clergie,

Sur le fleuve de Saine située :

Vignes, bois a, terres et praerie.

De touz les biens de ceste mortel vie

     A plus qu'autres citez n'ont;

Tuit estrangier l'aiment et ameront,

Car, pour deduits et pour estre jolis,

Jamais cité tele ne trouveront :

Riens ne se puet comparer à Paris.

Mais elle est bien mieulx que ville fermée,

Et de chasteaulx de grant anceserie,

De gens d'onneur et de marchans peuplée,

De touz ouvriers d'armes, d'orfaverie ;

De touz les ars c'est la flour, quoy qu'on die :

     Touz ouvraiges a droit font ;

Subtil engin, entendement parfont

Verrez avoir aux habitans toudis,

Et loyaulté aux euvres qu'ilz feront :

Riens ne se puet comparer a Paris.

Be- s befuthatnám az egész világot,

végigutazhatnám fáradhatatlan

Szíriát és a tatár pusztaságot,

járnék bár Egyiptomban, Babilonban,

Jeruzsálemben s mind a messzi honban,

kikötőben, parthelyen, szigeten

hol a fűszerszám és cukor terem;

a selyem, szövet, az aranyszegély,

szebb másutt, mint nálunk, megengedem:

Párizzsal semmi, semmi föl nem ér,

Várost különbet, ember sose látott,

az értelem, a tudomány, a hit-tan

kútja s forrása: rétek, rónaságok,

szőlők övezik a Szajna-kanyarban

s minden, mi édes a földi javakban;

szereti is hát szíves-melegen

s szeretni fogja minden idegen,

mert várost szebbet, akármeddig él,

s bölcsebbet nem talál semerre sem:

Párizzsal semmi, semmi föl nem ér.

De legjobb java a várfal, az árok;

a sok házban, mely a falak alatt van,

kalmár nép sürög, nemes uraságok,

s ötvösök, kardkovácsok számolatlan,

mert művesség, művészet mind nagy ottan;

s amit csinálnak, olyan helyesen

csinálják s hozzá olyan kedvesen

szólnak – mert ki-ki ügyesen beszél

és jó is, mit az ember megveszen:

Párizzsal semmi, semmi föl nem ér.