Menhir (French)
Mais que faites-vous de l' imprévisible? – du chant grégorien, des ronds de buis, des cloîtres, des poèmes à Vittoria Colonna, des serments sur l'honneur et des fêtes, des alliances de viandes et de vins, de l' artifice du feu, des fleurs inventées, des défis et des morts sérieuses. Car il reste la brusquerie de la croissance; une même manière de se redresser; les assomptions tenaces de la psalmodie; une même manière de monter sous le ciel, de tendre les paumes de l'amour, de s'arracher sur la terre jusqu' au faîte gothique; cette création discontinuée; tout ce que la mémoire ne peut que conserver tel quel, comme autant de chefs, élévations différentes, mais toutes de naissance mystérieuse. Que faites-vous de ces témoignages erratiques, absolus; de la pure érection des menhirs; des autels au dieu inconnu; de l'entêtement sacerdotal; de l'exhaussement de signes lapidaires uniques sur le désert; du fait de l'immense existence? De ce luxe, de ces cabrements solennels; des semonces obstinées de l'homme fulgurateur qui frappe à coups redoublés sur se monde renfermé? Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://www.pen.hr |
|
Menhir (Hungarian)
De mit kezdtek az előre-nem-láthatóval? – a gregoriánénekkel, a nyírott bokrokkal, a kolostorokkal, a Vittoria Colonnához írt versekkel, a becsület esküivel és az ünnepekkel, húsok és borok társulásaival, a tűzijátékokkal, a kitalált virágokkal, a kihívásokkal és a komoly halállal? Mert itt van a hirtelen növekedés; a mindig azonos fellendülés; a zsoltárok makacs mennybemenetele; a mindig azonos ég felé repesés, a szerelem kinyújtott tenyere, az egészen a gótikus oromzatokig szökő elszakadás a földtől; mindez a félbeszakított teremtés, amelyet az emlékezetnek akként kell megőriznie, amint van, mint megannyi, különféle módon felszökkent, de mindig rejtélyes fogantatású magaslatot. Mit kezdünk ezekkel a vándorló, féltetlen tanúságokkal; a menhirek tiszta szökkenésével; az ismeretlen isteneknek emelt oltárokkal; a papi megátalkodottsággal; ez egyedülálló kőbevésett jelek feltűnésével a pusztaságban; létezésük roppant tényével? Ezzel a fényűzéssel, ezekkel az ünnepi felbuzdulásokkal; a villámjós ember makacs intéseivel, aki folytonos dörömböléssel ostromolja e zárva-zárt világot?
Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://irc.sunchat.hu/vers/ |
|