Bosquet, Alain: Portofino (Portofino in Hungarian)

Quand Guy de Maupassant est venu dans ce port,
l'esprit troublé de personnages très sanguins,
que cherchait-il? un peu d'oubli, un peu d'azur.
Quand Valéry Larbaud à son tour y passa,
 
l'esprit léger comme son verbe au subjonctif,
que cherchait-il? un as de pique, une roulette
et un wagon Pullmann. Aujourd'hui, l'écrivain
- avec un demi-siècle de retard - peut-il,
 
les admirant tous deux, réconcilier le ciel
avec le roi de coeur, le calme avec le train
qui siffle dans la nuit, le jeu avec le crime,
 
et par-delà tant de soucis contradictoires,
penché sur une page où plus rien ne s'écrit,
la prose plate avec une ombre de poème?

Amikor Maupassant e kikötőbe jött,
megannyi zaklatott sorssal feldúlt szivében,
mit keresett? egy kis feledést, kék eget.
S mikor Valéry Larbaud fordult meg erre, oly
 
könnyű szívvel, akár egy ritka igemódja,
mit keresett? egy pikk ászt vagy egy rulett-asztalt,
vagy egy Pullmann-kocsit? Ma, hogyha egy író,
félszázaddal utánuk, mind a kettőt csodálja,
 
kibékítheti-e a kék eget a kőr
királlyal, üdülést a robogó vonattal,
mely az éjben sípol, a játékot a bűnnel,
 
s míg annyi gonddal és ellentmondással telve
a papírra hajol, amelyen már írás sincs,
a nehézkes prózát egy leheletnyi verssel?