Éluard, Paul: "La poésie doit avoir pour but la vérité pratique"
|
"La poésie doit avoir pour but la vérité pratique" (French)À mes amis exigeants
Si je vous dis que le soleil dans la forêt Est comme un ventre qui se donne dans un lit Vous me croyez vous approuvez tous mes désirs
Si je vous dis que le cristal d’un jour de pluie Sonne toujours dans la paresse de l’amour Vous me croyez vous allongez le temps d’aimer
Si je vous dis que sur les branches de mon lit Fait son nid un oiseau qui ne dit jamais oui Vous me croyez vous partagez mon inquiétude
Si je vous dis que dans le golfe d’une source Tourne la clé d’un fleuve entr’ouvrant la verdure Vous me croyez encore plus vous comprenez
Mais si je chante sans détours ma rue entière Et mon pays entier comme une rue sans fin Vous ne me croyez plus vous allez au désert
Car vous marchez sans but sans savoir que les hommes Ont besoin d’être unis d’espérer de lutter Pour expliquer le monde et pour le transformer
D’un seul pas de mon coeur je vous entraînerai Je suis sans forces j’ai vécu je vis encore Mais je m’étonne de parler pour vous ravir
Quand je voudrais vous libérer pour vous confondre Aussi bien avec l’algue et le jonc de l’aurore Qu’avec nos frères qui construisent leur lumière
|
„A költészet célja a gyakorlati igazság" (Hungarian)Túligényes barátaimnak
Ha azt mondom hogy a nap úgy remeg az erdőn Mint női öl amint végigterül az ágyon Elhiszitek nekem s értitek vágyamat
Ha azt mondom hogy egy esős nap hosszan csengő Kristálya cseng a csók elnyújtott renyheségén Elhiszitek nekem s a csókotok soká tart
Ha azt mondom hogy az ágyam ágai közt Fészket rak egy madár ki sose mond igent Elhiszitek s osztjátok vergődésemet
Ha azt mondom hogy egy nagy folyó kulcsa fordul A forrás öblén hogy a zöld völgyet kitárja Ezt is elhiszitek sőt meg is értitek
De ha egyszerűen megéneklem az utcát S egész hazámat is mint egy végtelen utcát Már nem hisztek nekem s a pusztába vonultok
Mert céltalan az út ha nem tudod hogy együtt Küzdheti csak ki harcát és reményét az ember Hogy megértse s megváltoztassa a világot
Szívem egy lépte majd elragad titeket Nincs nagy erőm csak az hogy éltem az hogy élek De fel nem foghatom hogy szavam csak csodálják
Mikor én fel akarlak szabadítani Hogy a fényt alkotó testvéreinkkel éppoly Egyek legyetek mint moszattal karcsu náddal
|
