Éluard, Paul: Le travail du poète (détail)
|
Le travail du poète (détail) (French)VI
Je suis le jumeau des êtres que j'aime Leur double en nature la meilleure preuve De leur vérité je sauve la face De ceux que j'ai choisis pour me justifier
Ils sont très nombreux ils sont innombrables Ils vont par les rues pour eux et pour moi Ils portent mon nom je porte le leur Nous sommes les fruits semblables d'un arbre
Plus grand que nature et que toutes les preuves
VII
Je sais parce que je le dis Que mes désirs ont raison Je ne veux pas que nous passions A la boue Je veux que le soleil agisse Sur nos douleurs qu'il nous anime Vertigineusement Je veux que nos mains et nos yeux Reviennent de l'horreur ouvertes pures
Je sais parce que je le dis Que ma colère a raison Le ciel a été foulé la chair de l'homme A été mise en pièces Glacée soumise dispersée Je veux qu'on lui rende justice Une justice sans pitié Et que l'on frappe en plein visage les bourreaux Les maîtres sans racines parmi nous
Je sais parce que je le dis Que mon désespoir a tort Il y a partout des ventres tendres Pour inventer des hommes Pareils à moi Mon orgueil n'a pas tort Le monde ancien ne peut me toucher je suis libre Je ne suis pas un fils de roi je suis un homme Debout qu'on a voulu abattre
|
A költő munkája (részlet) (Hungarian)VI
Ikre vagyok mindenkinek kit szeretek Párjuk a teremtésben a legfőbb bizonyság Igazukra mindnek őrzöm az arcát Kit igazolásomra kiszemeltem én
Számosan vannak ők számtalanok Értem is járnak ha járnak az utcán Nevem viselik nevüket viselem én Egy fának hasonló gyümölcsei vagyunk
Mely nagyobb s több mint bármilyen bizonyság
VII
Tudom mivel kimondom Hogy vágyamnak igaza van Nem akarom hogy tovább is a sárra Maradjunk Azt akarom hogy kínjainkon Eláradjon a nap s életre keltsen Szédületesen Azt akarom hogy fényesre nyílva Térjen meg a borzalomból a kéz és a szem
Tudom mivel kimondom Hogy haragomnak igaza van Megtiporták az eget az emberi húst Darabokra tépték Jégre tették lealázták széthajigálták Azt akarom szolgáltassék néki igazság Igazság könyörtelenül És csapják arcul a hóhérokat E sehonnai urakat közöttünk
Tudom mivel kimondom Elkeseredésemnek nincs igaza Mindenütt vannak lágy ölek Hozzám hasonló Embereket teremni De büszkeségemnek igaza van A régi világnak nincs ereje rajtam felszabadultam Királyok fia nem vagyok ember vagyok csak Kit le akartak taglózni de állva maradt
|
