Éluard, Paul: Dans Varsovie la ville fantastique
|
Dans Varsovie la ville fantastique (French)Qui n’a pas vu les ruines du Ghetto Ne connaît pas le destin de son corps Quand mort le fête et que son cœur pourrit Quand son unique absence fait le vide
Pour qui a vu les ruines du Ghetto Les faits humains ne sont pas à refaire Tout doit changer sinon la mort s’installe Mort est à vaincre ou bien c’est le désert
Or c’est tel que se montre le monstre Fier de sortir du cœur même de l’homme De l’homme enchaîné de l’homme rompu Qui ne voit plus clair qui ne pense plus
Le Ghetto mort son ombre est sous le monstre Mais son courage fut d’amours communes D’amours passées qui renaîtront futures Nouées fleuries de tête et de racines
Et sous le ciel ployant de Varsovie La longue peine et la souffrance insigne Défont refont un rêve de bonheur L’espoir compose un arc-en-ciel de routes
L’homme en terre fait place à l’homme sur la terre
|
Varsó fantasztikus városában (Hungarian)Ki nem látta a Gettó romjait Nem tudja még mi végre jut a teste Mikor halál ül tort romló szivén Mikor helyét betölti az üresség
Aki látta a Gettó romjait Nem folytathatja ott hol abbahagytuk Változz meg másként itt minden halál lesz Pusztaság lesz míg a halál veretlen
Ha valahol itt láthatod a szörnyet Mely büszke hogy az ember szíve szülte A gúzsbakötött megtört emberé Ki már nem lát tisztán és még nem eszmél
A Gettó csak holt árny a szörny alatt már De bátorsága közös szeretet volt S a múlt szeretetből megint jövő lesz Gyökerekből s holt főkből kivirágzik
És Varsó roskadó ege alatt A hosszú kín a híres szenvedés A boldogság álmát oldja-köti Úti szivárványt ível a remény
A halott helyet ád az élőnek a földön
|
||||||||||||
