Guillén, Nicolas: Secuestro de la mujer de Antonio
|
Secuestro de la mujer de Antonio (Spanish)Te voy a beber de un trago, como una copa de ron; te voy a echar en la copa de un son, prieta, quemada de ti misma, cintura de mi canción.
Záfate tu chal de espuma para que torees la rumba, y si Antonio se disgusta, que se corra por ahí; ¡la mujer de Antonio tiene que bailar aquí!
Desamárrate, Gabriela. Muerde la cáscara verde, pero no apagues la vela; tranca la pájara blanca, y vengan de dos en dos, ¡que el bongó se calentó!
De aquí no te irás, mulata ni al mercado, ni a tu casa; aquí molerán tus ancas la zafra de tu sudor: repique, pique, repique repique, pique, repique, pique, repique, repique, ¡pó!
Semillas las de tus ojos darán sus frutos espesos; y si viene Antonio luego que ni en jaranta pregunte cómo es qué tú estás aquí...
Mulata, mora, morena, que ni el más tonto se mueva, porque el que más toro sea saldrá caminando así; el mismo Antonio si llega, saldrá caminando así; todo el que no esté conforme, saldrá caminando así... todo el que no esté conforme, saldrá caminando así... Repique, repique, pique, repique, repique, ¡pó! ¡Prieta quemada en ti misma, cintura de mi canción!
|
Antonio feleségének elrablása (Hungarian)Egy kortyra kiiszlak téged, akár a rumos kupicát! Dalomba kötözlek, érted? Gyere hát! Fekete bőröd, az égett, dalomat övezi át.
Kendő, tarka, suhogó, a rumbát vele riszáld, vadítsd a fekete bikát. Ha dühös lesz Antonio, így megfogom és kidobom; az asszonyod, Antonio, ma táncba hívom.
Bogozd ki magad, Gabriela. Harapd a gyümölcshajat, lobogjon, elégjen a gyertya. Nyisd meg a melleden inged, hadd ringjon az a kettő, míg a rumbatök dobog-dörög.
Jer ide, ne fuss haza, mulata, se a piacra, se haza, sehova, ma itt megőrli a feneked táncos verítékedet, riszáld a derekad, csípd fel a szoknyád, jeride, ide, jeride, jeride, jeride, ide, ide, jeride, jeride, ládd!
Szemednek a magja fénylik, sűrű-levű gyümölcse érik; ha idejön Antonio, hogy ugyan te mért vagy itten: ne kérdje, ne kérdje bizony ...
Mulata, tüzes, fekete, ne moccanjon a bika se, de a legbikább bika se, mert megfogom és kidobom, de Antonio maga se, mert megfogom és kidobom, de senki se, mi baja, mi köze, igy megfogom és kidobom... Jeride, jeride, ide, jeride, jeride, ládd! Fekete bőröd, az égett, dalomat övezi át.
|
