Diego, Eliseo: En el medio mismo del día (3)
|
En el medio mismo del día (3) (Spanish)3 Por fin las cosas comienzan a desmoronarse. Más allá de la columnilla de fuego transparante que es mi padre los herrajes del Peerles serenísimo – la máquina más sólida y voraz del año veinte – voltean por los aires como un puñado de arena que uno esparce. Y se hunden juntos los honestos pajillas, el dril blaco, los malletes del juego de jardín y las divertidísimas cubiertas que fueron la sal del mundo. Copos de sombra blanca cayendo por entre la otra blanda sombra irremediable.
|
Delelőn a nap (3) (Hungarian)3 Végül aztán a dolgok összeomlanak. Túl az áttetsző tűzlapocskán, az apámon, a lehető legkomolyabb Peerless - a huszas évek legmegbízhatóbb és legfalánkabb gépe - lehányja vasalásait, mintha egy marék homokot szórnának a levegőbe. És együtt süllyed el a méltóságos szalmaszivar meg a fehér lenvászon meg a kerti készlet fakalapácsa meg a hihetetlenül mulatságos borítékok, minden, ami a világ sója volt. Puha árnyék pihéi havaznak a másik, a visszaidézhetetlenül puha árnyra.
|
