Borges, Jorge Luis: Baruch Spinoza (Baruch Spinoza in Hungarian)
Baruch Spinoza (Spanish)Bruma de oro, el Occidente alumbra la ventana. El manuscrito aguarda, ya cargado de infinito. Alguien construye a Dios en la penumbra. Un hombre engendra a Dios. Es un judío de tristes ojos y de piel cetrina; lo lleva el tiempo como lleva el río una hoja en el agua que declina. No importa. El hechicero insiste y labra a Dios con geometría delicada; desde su enfermedad, desde su nada, sigue erigiendo a Dios con la palabra. El más pródigo amor le fue otorgado, el amor que no espera ser amado.
|
Baruch Spinoza (Hungarian)Arany köd száll az alkony ablakába. Csak a megszokott kézirat dereng fel az asztalon, már tele végtelennel. Valaki istent képzel a homályba. Egy ember istent teremt. Egy zsidó, sárgászöld bőr, nagy bánatos szemek, viszi az idő, ahogy a folyó viszi árján a ráhullt levelet. Mit számít? Az ördöngös nem pihen, istent gyúr kényes geometriából, a puszta szavakból istent kovácsol betegsége mélyén, a semmiben. Része a legpazarlóbb szerelem lett, az, amely nem is vár viszontszerelmet.
|