Alberti, Rafael: A un capitán de navio

Sobre tu nave —un plinto verde de algas marinas,

de moluscos, de conchas, de esmeralda estelar,

capitán de los vientos y de las golondrinas,

fuiste condecorado por un golpe de mar.

Por ti los litorales de frentes serpentinas

desenrollan, al paso de tu arado, un cantar:

—Marinero, hombre libre que los mares declinas,

dinos los radiogramas de tu estrella Polar.

Buen marinero, hijo de los llantos del norte,

limón del mediodía, bandera de la corte

espumosa del agua, cazador de sirenas;

todos los litorales amarrados del mundo

pedimos que nos lleves en el surco profundo

de tu nave, a la mar, rotas nuestras cadenas.

Hajódon - melyre tenger minden smaragd puhánya.

kagyló, csillag, korall, mint oszlopra, ugy tapad -,

te, versengő szeleknek s fecskéknek kapitánya,

az árapályok adták ragyogó rangodat.

Kinek az elkígyózó partok, ekéd nyomába,

távol határaikkal zengő dalt hajtanak:

- Tengerész, szabad ember, tengerek zabolája,

Küldd el Sarkcsillagodról rádiogrammodat.

Jó tengerész, szülötte az északi sirámnak,

dél citroma, a hullám tajtékzó Udvarának

fennlengő lobogója, kit sellők híva hívnak:

mind, akik itt rekedtünk, a parton vesztegelve,

kérünk, ragadj magaddal a nyíló tengerekre,

hajód mély sodratában, leoldva láncainkat.