Zukofsky, Louis: [Tall and singularly dark you pass among the breakers]

Tall and singularly dark you pass among the breakers –
Companionship as of another world bordering on this;
To the intelligence fastened by the senses you are lost
In a world of sunlight where nothing is amiss:

For nothing but the sun is there and peace vital with the sun,
The heaviest changes shift through no features more than a smile,
Currents spread, and are gone, and as the high waves appear,
You dive, in the calming are as lost awhile.

How in that while intelligence escapes from sense
And fear with hurled human might darkens upon bliss!
Till as again you stand above the waters
Fear turns to sleep as one who dreamt of falling, an abyss!

Magasan és magánysötéten mégy a hullámverésben –
Társa akár egy másik világnak, ahogy itt a határa;
Az értelemhez józan eszed kötöz, s veszve vagy így
Egy napfény-világban, melynek nincs híja-hibája:

Mert semmi egyéb nincs itt, csak a nap, s a nap-léte-béke,
A végső változások is mosolynyi rezzenetek csupán,
Víz pereg s fut szét, tűnik, s ahogy a nagy hullámok jönnek,
Lebuksz, elveszel egy időre a nyugalom áramán.

Hát milyen ott, hogy az értelem az észtől elmenekül,
S az elsodort ember-erővel a félelem az üdvöt sötétre-zárja!
Míg újra ott állsz, vizek fölé magasodva megint,
S a félelem elalszik, mint ki zuhanást álmodik, s szakadék várja!