Yeats, William Butler: Hűvös ég (The Cold Heaven in Hungarian)
|
The Cold Heaven (English)Suddenly I saw the cold and rook-delighting heaven That seemed as though ice burned and was but the more ice, And thereupon imagination and heart were driven So wild that every casual thought of that and this Vanished, and left but memories, that should be out of season With the hot blood of youth, of love crossed long ago; And I took all the blame out of all sense and reason, Until I cried and trembled and rocked to and fro, Riddled with light. Ah! when the ghost begins to quicken, Confusion of the death-bed over, is it sent Out naked on the roads, as the books say, and stricken By the injustice of the skies for punishment?
|
Hűvös ég (Hungarian)Mert megláttam a varjak közt a hűvös-kék eget, mely mint az izzó jég hevert s csak nőtt a jég, oly vadul ragadott tovább a szív s a képzelet, hogy ami kóbor eszme érintett elébb: eltűnt, s emléke, tudtam, nem hoz több vigaszt rám, mint lázas ifjúság és régmúlt szerelem; az értelem s az érzék szégyene mart, míg aztán kiáltottam, remegtem, hintázott velem s földre sepert a fény. Ó, ha majd lecsillapul a végső gyötrelem, s a szellem útrakész – igazat szól az Írás? –, pőrén a térbe hull s lesújt rá jogtalan az égi büntetés?
|