Yeats, William Butler: Csüggeteg sorok (Lines Written In Dejection in Hungarian)

When have I last looked on

The round green eyes and the long wavering bodies

Of the dark leopards of the moon?

All the wild witches, those most noble ladies,

For all their broom-sticks and their tears,

Their angry tears, are gone.

The holy centaurs of the hills are vanished;

I have nothing but the embittered sun;

Banished heroic mother moon and vanished,

And now that I have come to fifty years

I must endure the timid sun.

Mikor láttam riadt,

zöldes szemét s elnyúlt testét a hold

sötét leopárdjainak?

Vad boszorkák, tündöklő hölgycsoport,

seprőnyél és könny, keserű könny,

– vége mindannyinak.

Szent kentaurok hegyekben nem tanyáznak

velem csak a keserű nap maradt;

hűlt helye már a hősi holdanyának,

és most, ötvenéves koromra, tűrnöm

kell a félénk napsugarat.