Wordsworth, William: A Westminster-hidon (Upon Westminster Bridge in Hungarian)
|
Upon Westminster Bridge (English)Earth has not anything to show more fair: Dull would he be of soul who could pass by A sight so touching in its majesty: This City now doth like a garment wear
The beauty of the morning: silent, bare, Ships, towers, domes, theatres, and temples lie Open unto the fields, and to the sky, All bright and glittering in the smokeless air.
Never did sun more beautifully steep In his first splendour valley, rock, or hill; Ne'er saw I, never felt, a calm so deep!
The river glideth at his own sweet will: Dear God! the very houses seem asleep; And all that mighty heart is lying still!
|
A Westminster-hidon (Hungarian)Nincs ennél szebb e földi téreken: ily méltóság s ily megható, szelíd látvány; a lélek szépséggel telik: mert fénybe öltözött e reggelen
a város s mégis csöndes, meztelen; nézd a hajók, a tornyok ezreit, templom, színház lélegzik égre itt s járkál a tiszta égbolt fénye lenn.
Soha még szebben fel nem kelt a nap, aranyban ázik völgy, domb, s épp olyan arany a béke bennem s hallgatag!
Jókedve van, hát gördül a folyam: ó, Istenem! a házak alszanak; nagy szív a város. Nyugszik boldogan!
|