Impressions (Les Silhouettes; La Fuite de la Lune) (English)
Les Silhouettes
The sea is flecked with bars of grey,
The dull dead wind is out of tune,
And like a withered leaf the moon
Is blown across the stormy bay.
Etched clear upon the pallid sand
Lies the black boat: a sailor boy
Clambers aboard in careless joy
With laughing face and gleaming hand.
And overhead the curlews cry,
Where through the dusky upland grass
The young brown-throated reapers pass,
Like silhouettes against the sky.
La Fuite de la Lune
To outer senses there is peace,
A dreamy peace on either hand
Deep silence in the shadowy land,
Deep silence where the shadows cease.
Save for a cry that echoes shrill
From some lone bird disconsolate;
A corncrake calling to its mate;
The answer from the misty hill.
And suddenly the moon withdraws
Her sickle from the lightening skies,
And to her sombre cavern flies,
Wrapped in a veil of yellow gauze. | Uploaded by | Rácsai Róbert |
| Publisher | Wordsworth Poetry Library |
| Source of the quotation | http://www.portablepoetry.com |
| Bookpage (from–to) | 70 |
| Publication date | 2000 |
|
Impressions (Les Silhouettes; La Fuite de la Lune) (Hungarian)
Les Silhouettes
A tenger csupa szürke sáv,
A szél lehangolt, bús, halott,
Mint elszáradt levél, a hold
Sodródik zajgó öblön át.
Halvány homokra festve itt
Fekete bárka, mint a vas,
Mászik fel egy hajósinas,
Arca kacag, keze virít.
Póling rikolt fejek felett:
Sötét fennsík gyepén alul
Aratók csoportja vonul,
Az ég vásznán pár sziluett.
La Fuite de la Lune
A külső szemnek béke van,
Álombéke jobb- s balfelől,
Mély csend ahol árnyban a föld,
Mély csend ott, ahol árnytalan.
Csak egy hars visszhang szól, busong,
Szomorú madár, árva is:
Párját hivogató haris;
Választ küld a ködlepte domb.
Az égből sarlóját a hold
Most visszahúzza hirtelen,
Komor barlangjában terem,
Ködfátyla sárgás, leple gyolcs. |
