Wilde, Oscar: Impression du Voyage

The sea was sapphire coloured, and the sky
Burned like a heated opal through the air,
We hoisted sail; the wind was blowing fair
For the blue lands that to the eastward lie.
From the steep prow I marked with quickening eye
Zakynthos, every olive grove and creek,
Ithaca's cliff, Lycaon's snowy peak,
And all the flower-strewn hills of Arcady.
The flapping of the sail against the mast,
The ripple of the water on the side,
The ripple of girls' laughter at the stern,
The only sounds:--when 'gan the West to burn,
And a red sun upon the seas to ride,
I stood upon the soil of Greece at last!

Zafírszín volt a tenger, és az ég
A légben izzó felhevült opál;
Felvont vitorla áldott szélbe száll
Kelet felé, hol föld s göröngye kék.
Lestem Zákinthosz olajligetét,
Hajónk orráról, és az öblöket,
Ithakát, Lükaónt, havat, hegyet,
Árkádiát, mely száz virágzó rét.
Vitorlát csaptak árbochoz szelek
És hajónk oldalához vízfodort,
Leánykacajtól volt fodros a tat,
Ez minden lárma s hang: – mikor Nyugat
Fellángolt, s tengereken lovagolt
A rőt nap, Göröghon, elértelek!