Wilde, Oscar: Impression du Matin (Impression du Matin in Hungarian)

The Thames nocturne of blue and gold

Changed to a Harmony in grey:

A barge with ochre-coloured hay

Dropt from the wharf: and chill and cold

The yellow fog came creeping down

The bridges, till the houses' walls

Seemed changed to shadows and St. Paul's

Loomed like a bubble o'er the town.

Then suddenly arose the clang

Of waking life; the streets were stirred

With country waggons: and a bird

Flew to the glistening roofs and sang.

But one pale woman all alone,

The daylight kissing her wan hair,

Loitered beneath the gas lamps' flare,

With lips of flame and heart of stone.

A kékes-arany éji Themze

bús szürke leplét veszi fel:

okker-sárga szénát cipel

egy bárka: hűsen permetez le

a sárga köd a hidak ormán,

a házak rajza szétfolyó,

úgy leng, mint egy szappangolyó

szent Pál kupolája mogorván.

Már az élet zaja rikoltoz,

rázkódnak a parasztkocsik:

egy kis madárka dalol itt

a fényes háztetőn és mosolyt hoz.

Csak egy sápadt nő jön suhanva,

hajára a nap rácsorog,

a gázláng alatt ácsorog,

s a szíve kő és láng az ajka.