Sitwell, Edith: Where Reynard-Haired Malinn

Where reynard-haired Malinn
Walks by rock and cave,
The Sun, a Chinese mandarin,
Came dripping from the wave.

‘Your hair seems like the sunrise
O'er Persia and Cathay—
A rose-red music strange and dim
As th' embalmèd smile of seraphim,’

He said to her by the white wave
In the water-pallid day
(A forest of white coral boughs
Seemed the delicate sea-spray).

‘In envy of your brighter hair—
Since, Madam, we must quarrel—
I've changed the cold flower-lovely spray
To branches of white coral;

And when, white muslin madam, you
Coquette with the bright wind,
I shall be but thin rose-dust;
He will be cold, unkind.’

The flowers that bud like rain and dream
On thin boughs water-clear,
Fade away like a lovely music
Nobody will hear,

And Aeolus and Boreas
Brood among those boughs,
Like hermits haunting the dark caves
None but the wise man knows.

But Malinn's reynard-colored hair;
Amid the world grown sere,
Still seemed the Javanese sunrise
Whose wandering music will surprise
Into cold bird-chattering cries
The Emperor of China
Lying on his bier.

Hol róka-rőt Malinn
jár barlang s szirt alatt,
miként kínai mandarin,
kel tengerből a Nap.

„Az ön haja, mint hajnal
Kína s Irán egén -
piros lágy furcsa zene és
balzsamos szeráf-nevetés."

Víz-sápadt nappalon fehér
hab közt így szól vele
(fehér korall-erdőnek tűnt
a víz lágy permete):

„Fénylő haját irigylem én,
ezért vitázunk, hölgyem -
s hűs virág-permetem fehér
korall-ágra cseréltem.

Fehér muszlin-hölgyem, ha ön
a friss széllel kacér,
én könnyed rózsa-köd leszek,
s hideg, mord lesz a szél."

Víz-tiszta ágakon esők
s álmok virága kel,
s eltűnik kedves zeneként,
mit senki sem figyel.

Aeolus s Boreas borong
az ágak közt, akár
odúkba bújó remeték,
hol csak bölcs férfi jár.

De Malinn róka-rőt haja
e szík világban mintha a
hajnal lett volna Jáván, melynek
kósza zenéje mellett
hűs madárcsacsogásra kelhet
Kína császára tán
ravatalán.