Canto XLIX (English)
For the seven lakes, and by no man these verses:
Rain; empty river; a voyage,
Fire from frozen cloud, heavy rain in the twilight
Under the cabin roof was one lantern.
The reeds are heavy; bent;
and the bamboos speak as if weeping.
Autumn moon; hills rise about lakes
against sunset
Evening is like a curtain of cloud,
a blurr above ripples; and through it
sharp long spikes of the cinnamon,
a cold tune amid reeds.
Behind hill the monk's bell
borne on the wind.
Sail passed here in April; may return in October
Boat fades in silver; slowly;
Sun blaze alone on the river.
Where wine flag catches the sunset
Sparse chimneys smoke in the cross light
Comes then snow scur on the river
And a world is covered with jade
Small boat floats like a lanthorn,
The flowing water clots as with cold. And at San Yin
they are a people of leisure.
Wild geese swoop to the sand-bar,
Clouds gather about the hole of the window
Broad water; geese line out with the autumn
Rooks clatter over the fishermen's lanthorns,
A light moves on the north sky line;
where the young boys prod stones for shrimp.
In seventeen hundred came Tsing to these hill lakes.
A light moves on the south sky line.
State by creating riches shd. thereby get into debt?
This is infamy; this is Geryon.
This canal goes still to TenShi
though the old king built it for pleasure
KEI MEN RAN KEI
KIU MAN MAN KEI
JITSU GETSU K O KWA
TAN FUKU TAN KAI
Sun up; work
sundown; to rest
dig well and drink of the water
dig field; eat of the grain
Imperial power is? and to us what is it?
The fourth; the dimension of stillness.
And the power over wild beasts. Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://www.poetryarchive.org |
|
|
XLIX Canto (Hungarian)
A hét tónak, és senki által e versek: Eső; üres folyó; utazás; Megfagyott felhő tüze, fojtó eső az alkonyaiban; Kunyhó eresze alatt lámpás; A nád súlyos; meghajolt; s a bambusz mintha zokogna. Őszi hold; a tavak körül dombok emelkednek a leáldozó napban Felhő-függönyként lebben az alkony, homály habfodron; s rajta át a fahéj hosszú, hegyes lándzsái, hideg dallamot sziszeg a nád. Domb mögül szél hozza el a kolostor harangszavát. Áprilisban hajó járt erre, októberben tán visszajön, Vitorla tűnik el ezüstben, lassan, Csak Nap ragyog a folyón egyedül. Hol borszínű zászlók érik az alkonyt Elszórt kémények pipáznak a ferde fényben Majd hóvihar nyargal a folyón S a világot jáspis borítja be, Kicsi hajó lámpásként bukdácsol, Az ömlő folyam megalvad a hidegtől. S Szán Jinben csupa magánzóból a lakosság. Vadlibák csapnak le a homokzátonyra, Az ablak köré felhők gyülekeznek, Széles víz; vadlibák sorakoznak ősszel, Varjú károg a halászok lámpásainál, Az északi láthatáron fény játszik, Ahol a fiúk apró rákot szedegetnek a kövek közt. Ezerhétszázban jött Cin e hegyi tavakhoz. A déli láthatáron fény játszik. Gazdagodhat-e állam úgy, hogy közben adósságba jut? Ez szörnyetegség, ez Geryon. E csatorna egészen Ten Si-ig ér el, Pedig az öreg király passzióból építtette volt. KEI MEN RAN KEI KIU MAN MAN KEI ZSICU GECU K O KWA TAN FUKU TAN KAI Napkelte: dolgozz napnyugta: pihenj áss kutat: igyad vizét szánts földet: edd gyümölcsét; Birodalmi hatalom?... mit számít az nekünk? A negyedik: a csend dimenziója, S fenevadakat lebíró hatalom.
Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | K. G. L. |
|
|