Poe, Edgar Allan: Bálint-napi köszöntő [1] (A Valentine in Hungarian)

For her this rhyme is penned, whose luminous eyes,
Brightly expressive as the twins of Leda,
Shall find her own sweet name, that nestling lies
Upon the page, enwrapped from every reader.
Search narrowly the lines!- they hold a treasure
Divine- a talisman- an amulet
That must be worn at heart. Search well the measure-
The words- the syllables! Do not forget
The trivialest point, or you may lose your labor
And yet there is in this no Gordian knot
Which one might not undo without a sabre,
If one could merely comprehend the plot.
Enwritten upon the leaf where now are peering
Eyes scintillating soul, there lie perdus
Three eloquent words oft uttered in the hearing
Of poets, by poets- as the name is a poet's, too,
Its letters, although naturally lying
Like the knight Pinto- Mendez Ferdinando-
Still form a synonym for Truth- Cease trying!
You will not read the riddle, though you do the best you can do.

Feléje száll e vers, kinek szemén oly
    Erős a fény, mint Léda^[2] két szép ikre;
Csak lelje meg nevét, melyet szerény toll
    A kandi szem elől elrejtve írt le.
Méricskéld hát a sort, mert ritka érték:
    Egy szent talizmán van benn' - amulett,
Melyet szivünkben hordjunk. Lesd a mérték,
    A szók s a szótag titkát! Ne feledd,
Ami a leglaposabb; kár is mással
    Fáradni. Gordius csomója talán?
S csak egy megoldás nyílik: kardcsapással,
    Ha értjük a cselt? Óh nem az, nem ám!
Felírva e lapon, lelket sugárzó
    Szemed előtt itt rejtőzött el épp
Az oly sokat mondott három csodás szó,
    Mit költő ejt, hall, s költőé e név.
Betűi bár hazugsággal kendőzve
    Csengnek s mint Pinto - Mendez Fernão ^[3] -
Jelentésük: Igaz. - S ne folytasd ezt te!
    Tégy bár mindent, mit tudsz
                         - előtted zárt ez ajtó.

[1] A rejtvény formájú vers Frances S. Osgoodnak szól, az ő neve van elrejtve a sorokban. Az első sor első, második sor második, és így tovább, minden sor eggyel távolabbi betűjét kell összeolvasni.
[2] A görög mitológiában Tyndareos, spártai király felesége, aki Zeusztól szülte fiait, Kastort és Polluxot és leányait, Klytaimestrát és Helenát. A monda főleg Helena születését színezte ki, amennyiben azt mesélte, hogy Zeusz hattyú alakban termékenyítette meg Lédát, aki azután tojásból költötte a világszép Helenát.
[3] Portugál szójátékra utal: Mendes Fernão Pinto, XVI. századi utazó, mesélő - amolyan Münchausen báró - nevét a hasonló hangzás alapján kérdés-felelet játék formában értelmezték: "Fernão, mentes? Minto.", azaz: "Hazudsz, Fernão? Hazudok." Minthogy amikor beismerte, hogy hazudik, igazat mondott, így az igazmondás példaképe lett.