O'Hara, Frank: A szívem (My Heart in Hungarian)

I'm not going to cry all the time
nor shall I laugh all the time,
I don't prefer one "strain" to another.
I'd have the immediacy of a bad movie,
not just a sleeper, but also the big,
overproduced first-run kind. I want to be
at least as alive as the vulgar. And if
some aficionado of my mess says "That's
not like Frank!," all to the good! I
don't wear brown and grey suits all the time,
do I? No. I wear workshirts to the opera,
often. I want my feet to be bare,
I want my face to be shaven, and my heart—
you can't plan on the heart, but
the better part of it, my poetry, is open.

Én nem fogok folyton sírni
és nem fogok folyton nevetni sem,
egyetlen „költeményt" sem részesítek előnyben.
A rossz filmek melegségét akarom,
nem csak olyat, ami szép lassan fut be, hanem ami nagy,
amiből sok van és már befutott. Legalább annyira
élővé akarok válni, mint a közönséges emberek. És ha
valaki a rajongóim közül így szól „Ez
nem olyan, mint Frank!", csak pozitívan! Én
nem járok folyton barna meg szürke öltönyben,
vagy igen? Nem. Munkás ingben járok az operába,
többnyire. Mezítláb akarok lenni,
azt akarom, hogy az arcom borotvált legyen, és a szívem –
a szívet nem lehet megtervezni, de
a jobbik fele, a költészetem nyitva áll.