Masters, Edgar Lee: A Spoon River-i holtak - Jacob Goodpasture (Spoon River Anthology - Jacob Goodpasture in Hungarian)

When Fort Sumter fell and the war came

I cried out in bitterness of soul:

"O glorious republic now no more!"

When they buried my soldier son

To the call of trumpets and the sound of drums

My heart broke beneath the weight

Of eighty years, and I cried:

"Oh, son who died in a cause unjust!

In the strife of Freedom slain!"

And I crept here under the grass.

And now from the battlements of time, behold:

Thrice thirty million souls being bound together

In the love of larger truth,

Rapt in the expectation of the birth

Of a new Beauty,

Sprung from Brotherhood and Wisdom.

I with eyes of spirit see the Transfiguration

Before you see it.

But ye infinite brood of golden eagles nesting ever higher,

Wheeling ever higher, the sun-light wooing

Of lofty places of Thought,

Forgive the blindness of the departed owl.

A sumteri erőd elestekor, a háború kezdetén

Lelkem keserűn emígy jajdult föl:

“Ó dicső köztársaság, hát így lőn véged!”

Mikor közlegény fiam temették

Dobok és trombiták harsogása közt

A szívem megszakadt e nyolcvan év

Súlya alatt, s fölkiáltám megint:

“Ó, fiú míly igazságtalan!

A szabadságért pusztulni el!”

Aztán idebújtam a moha alá.

És most az idő lőréseiből látom csak:

Háromszor harminc millió lélek ahogy összefog

Rajong egy nagyobb közös igazságért,

Feszülten várja, hogy megszülessen

A testvériség és bölcsesség

Frigyéből fakadt gyönyörű gyermek.

Én a lélek szemeivel látom az átváltozást

Mielőtt bárki látná.

De ti végtelen ontott ivadékai a magasban fészkelő sasnak,

Míg meghódítjátok az eget, s napfénnyel

öntözitek a magasztos gondolatot,

Nézzétek el egy halott bagoly rövidlátását.