Masters, Edgar Lee: A Spoon River-i holtak - Hill doki (Spoon River Anthology - Doc Hill in Hungarian)

  I went up and down the streets

  Here and there by day and night,

  Through all hours of the night caring for the poor who were sick.

  Do you know why?

  My wife hated me, my son went to the dogs.

  And I turned to the people and poured out my love to them.

  Sweet it was to see the crowds about the lawns on the day of my

  funeral,

  And hear them murmur their love and sorrow.

  But oh, dear God, my soul trembled, scarcely able

  To hold to the railing of the new life

  When I saw Em Stanton behind the oak tree

  At the grave,

  Hiding herself, and her grief!

Éjjel-nappal az utcán

föl-alá, amarra, erre,

hosszú éjszakai órákon át csak a lázas szegények –

tudjátok-e, miért?

Gyűlölt a feleségem, elzüllött a fiam.

Kifordult belőlem a szeretet, rázúdult az emberekre.

És jó volt látni, hogy ömlik a temetésemre a nép, a füvön át,

hallani a zúgásból, hogy szánnak és szeretnek.

De édes Istenem, a lelkem belerendült,

alig bírt az új lét korlátjában megfogódzni,

mikor láttam, hogy Em Stanton a sírnál

a tölgy mögött

bujkál, ott bujkál a bánatával!