Macleod Black, David: Méltósággal (With Decorum in Hungarian)

I lay down and having
died, gave my instructions: they
filled the room with
balloons and streamers,
cherubim at the four
corners of the ceiling blowing their bright bugles
laid me on a carved catafalque, in an
embroidered robe
crusted with emeralds; doctor and
priest in black mantles;
inconsolable women.Trundling of
wheels, the en-
tire building moves to the cemetery.
Seagulls are crying at the shut window.
The balloons joggle.
                                I sit up and bellow : Death
then it is
time for the
party! — we
draw decanters out of the coffin, tear in our
teeth the candy lilies. Ah, the
trumpets' Reveille, the
 rollicking floor ! Open the
windows, Jock ! My
beauties, my
noble horses — yoked in
pairs, white horses, drawing my great
hearse, galloping and
frolicking over the cropped turf.

Lelkem kilehelve heveredtem le
és kiadtam utasításaim:
széllabdákkal és szalagokkal
zsúfolták a szobát,
mennyezet négy sarkán
fénylő kürtjüket fúvó szárnyas angyalok
üledékes smaragddal
hímzett köntösben
faragott ravatalra fektettek;
orvos és pap fekete köpenyben;
nők kedveszegetten.
Görgő kerekek
temetőbe költöztetik az egész építményt.
Zárt ablaknál sirályok szipognak.
Széllabdák táncuk járják.
                                Leülök és ordítok: Halál
hát akkor
mulatságnak
itt az ideje! — koporsóból
borospalack kerül elő, könnyáztatta
fogunk cukor-liliom; Ó,
trombitaszó Keltő, patvaros
padló! Skót,
nyiss ablakot! Én
szépségeim, én
nemes lovaim – párként gyeplőre
fogva, hóka lovaim, nyírt gyepen
pajkosan vágtatva
húzzátok halottas kocsim.