Longfellow, Henry Wadsworth: Mezzo Cammin

Half of my life is gone, and I have let

The years slip from me and have not fulfilled

The aspiration of my youth, to build

Some tower of song with lofty parapet.

Not indolence, nor pleasure, nor the fret

Of restless passions chat would not be stilled,

But sorrow, and a care that almost killed,

Kept me from what I may accomplish yet;

Though, half way up the hill, I see the Past

Lying beneath me with its sounds and sights,--

A city in the twilight dim and vast,

With smoking roofs, soft bells, and gleaming lights.--

And hear above me on the autumnal blast

The cataract of Death far thundering from the heights.

Fél életem oda, s év év után

Hogy szökjön el, hagytam: ifjúkorom

Álma, dalokból épített torony,

Büszke, magas — ábránd maradt csupán.

Nem tunyaság, nem szenvedély nyomán

Támadt vad nyugtalanság, víg napok,

Hanem bú s gond volt, ami nem hagyott

Megtenni azt, mi így előttem áll.

De félúton a hegynek fel, a múlt,

Látom, amint alattam hömpölyög,

Hatalmas város, félhomályba fúlt,

Füstös tetők, harang, csöpp fénykörök,

S hallom a szélben, mi el nem csitult,

Fentről a Halál-zuhatag mint dübörög.