Lawrence, D. H.: Az ifjú asszony (A Young Wife in Hungarian)

The pain of loving you

Is almost more than I can bear.

I walk in fear of you.

The darkness starts up where

You stand, and the night comes through

Your eyes when you look at me.

Ah never before did I see

The shadows that live in the sun!

Now every tall glad tree

Turns round its back to the sun

And looks down on the ground, to see

The shadow it used to shun.

At the foot of each glowing thing

A night lies looking up.

Oh, and I want to sing

And dance, but I can't lift up

My eyes from the shadows: dark

They lie spilt round the cup.

What is it?--Hark

The faint fine seethe in the air!

Like the seething sound in a shell!

It is death still seething where

The wild-flower shakes its bell

And the sky lark twinkles blue--

The pain of loving you

Is almost more than I can bear.

Én úgy szeretlek téged,

hogy érzem: nem bírom tovább.

Kereslek téged

de lábam egyre tétovább,

sötétbe bújtál –félek–

pillád alól les rám az éj

ó, nem hittem, hogy ilyen mély

árnyékokat is rejt a nap

s a karcsú fák a nap felé

nem tárnak ifjú ágakat,

a földön nézik most a mély

barázdás árnyakat.

Egy darab éj serken ki

parázsló fények alján

szeretnék énekelni

s táncolni – jaj, szemem alján

tört csészéről fellebegő

árnyék ül, horgas, halvány.

Mi ez? A levegő

pezsdíti rezgő távolát!

Mint kagyló mélye, úgy zsibong!

Halált pezsdít a távon át

hol vadvirág harangja kong

s pacsirta villant kéket –

én úgy szeretlek téged,

hogy érzem: nem bírom tovább.