Keats, John: On First Looking into Chapman's Homer

Much have I travell'd in the realms of gold,

And many goodly states and kingdoms seen;

Round many western islands have I been

Which bards in fealty to Apollo hold.

Oft of one wide expanse had I been told

That deep-brow'd Homer ruled as his demesne;

Yet did I never breathe its pure serene

Till I heard Chapman speak out loud and bold:

Then felt I like some watcher of the skies

When a new planet swims into his ken;

Or like stout Cortez when with eagle eyes

He star'd at the Pacific--and all his men

Look'd at each other with a wild surmise

Silent, upon a peak in Darien.

Sok Aranypartot bejártam, csupa

büszke nép és királyság földjeit,

sorravettem nyugat szigeteit,

melyeknek egy-egy költő az ura.

Hirlett, van egy roppant tér, ahol a

törtszemű Homéros uralkodik,

de tiszta legét nem szívtam, amig

rám nem harsant Chapman friss, hős szava:

s akkor ugy voltam, mint a csillagász,

kinek új bolygót nyújt az éjszaka;

vagy mint sas Cortez, mikor a csodás

Új Oceánt bámulta, míg hada

összenézett - iszonyú ámulás -

szótlanul egy szirtedről, Dária.