Emerson, Ralph Waldo: Brahma

If the red slayer think he slays,

Or if the slain think he is slain,

They know not well the subtle ways

I keep, and pass, and turn again.

Far or forgot to me is near;

Shadow and sunlight are the same;

The vanish'd gods to me appear;

And one to me are shame and fame.

They reckon ill who leave me out;

When me they fly, I am the wings;

I am the doubter and the doubt,

And I the hymn the Brahmin sings.

The strong gods pine for my abode,

And pine in vain the sacred Seven;

But thou, meek lover of the good!

Find me, and turn thy back on heaven.

Ha öl a  véresarcú gyilkos,

és a megöltről csorg a vér,

egyik se tudja, hogy a titkos

úton a léptem merre tér.

Közel nekem a messze távol,

az árny s a fény előttem egy,

ural az eltűnt égi tábor,

nekem a hír-sír egyre megy.

Megjár, ki elhagy, a merész nép,

ha fut, a szárnya én vagyok,

a kétkedő vagyok s a kétség

s dal, mit dalolnak a papok.

E trónért istenek vívódnak,

helyemre vágynak hallgatag,

de te telj meg, híve a jónak,

s fordítsd az égnek hátadat.