Dunn, Douglas: Az éjszaka ablakából (The Night Window in Hungarian)

The night rattles with nightmares.

Children cry in the close-packed houses,

A man rots in his snoring.

On quiet feet, policemen test doors.

Footsteps become people under streetlamps.

Drunks return from parties,

Sounding of empty bottles and old songs.

The young women come home,

The pleasure in them deafens me.

They trot like small horses

And disappear into white beds

At the edge of the night.

All windows open, this hot night,

And the sleepless, smoking in the dark,

Making small red light at their mouths,

Count the years of their marriages.

Rémálmokkal kerepel az éjszaka.

Gyerekek sírnak az egymáshoz zsúfolt házakban,

Egy férfi saját hortyogásában rohad.

Rendőrök ellenőrzik az ajtókat hangtalanul.

Testet öltenek a léptek az utcai lámpák alatt.

Részegek jönnek vendégségekből,

Kiürített üvegektől és régi nótáktól hangosan.

A fiatal nők hazatérnek,

Örömük szinte megsüketít.

Mint a lovacskák ügetnek,

S fehér ágyakban tűnnek el

Az éjszaka peremén.

Minden ablak nyitva ezen a fülledt éjszakán,

És az álmatlanok, cigarettázva a sötétben,

kis piros fényt szítva a szájuk előtt,

Házasságuk éveit számolgatják.