A vers érthetetlen, én legalábbis keveset értek belőle, így le sem fordíthatom versben, ezért szó szerint fordítom le (amennyire lehet...): megértés nélkül is érdekes és különös.
Kívül esik a látókörödön? Hát aztán?
Lásd meg a Madarat — érd el!
Ívről Ívre — Kanyarról Kanyarra —
Járd körül a Meredek Levegőt —
Veszély! Hát Őneki?
Jobb elbukni — ott —
Mint vitatkozni — itt —
A Kék az Kék — Világszerte —
Borostyán — Borostyán [Borostyánsárga?] — Harmat — Harmat —
Keress — Barátot [vagy: Keress, Barátom] — és láss [v. lásd] —
Az Ég csak majdnem-Föld — ez az egész —
Szégyenlős [vagy: félénk] Ég — a Szerelmesedé kicsi —
Rejtőzz el — magad elől — is
Heaven is shy of Earth = az Ég egy kicsit kevesebb, mint a Föld, de a shy szó önmagában azt jelenti, hogy szégyenlős, szemérmes, félénk, majdnem ugyanazt, mint a következő sorban a „bashful”. Lehet, hogy szójátékot kell látnunk ebben. Az ég talán azért „ijedős”, mert elillan előlünk, ezért nem sikerül felkapaszkodnunk odáig, pedig közel van (?). Másfelől úgy tűnik, mintha a második strófa tagadná az elsőt, mintha lerántaná az eget földfeletti magasságából.
Érthetetlensége és leműfordíthatatlansága ellenére próbáljuk meg mégis leműfordítani a verset, saját tanácsának megfelelően: Jobb felkapaszkodni a levegőlétrán, vagy madár-röpte-„építette”, feltehetőleg spirálalakú levegőrámpán, és lebukfencezni, kitörni a nyakunkat azaz kudarcot vallani, félresikerülni, mint lentrekedve okoskodni és töprengeni. Tehát:
Eltünik? Mért baj az?
Lásd! Madár — siess!
Kört körözz — Kússz Kanyart —
Mássz Levegőt —
Veszély! Érdekli az Őt?
Jobb elbukni el — fent —
Mint elménckedni — lent —
Földszerte — Kék a Kék —
Borostyán — Harmat — ép —
Nézz — de ne föl —
Az Ég nem ér a Föld fölé —
Félénk kis Ég — Szerelmedé —
Bújj — magad — elől —
(Egyáltalán nem biztos, hogy ez van bekódolva a versbe; én így értelmezem, bizonyára lehet másként is értelmezni.)
