Dickinson, Emily: He touched me, so I live to know

    
He touched me, so I live to know
That such a day, permitted so,
I groped upon his breast —
It was a boundless place to me
And silenced, as the awful sea
Puts minor streams to rest.

And now, I'm different from before,
As if I breathed superior air —
Or brushed a Royal Gown —
My feet, too, that had wandered so —
My Gypsy face — transfigured now —
To tenderer Renown —

Into this Port, if I might come,
Rebecca, to Jerusalem,
Would not so ravished turn —
Nor Persian, baffled at her shrine
Lift such a Crucifixial sign
To her imperial Sun.

Hozzámért, s már csak azt tudom
Hogy szabad volt egy szép napon
Tallóznom mellkasán —
Némító hely volt az nekem,
Mint roppant tenger, végtelen,
Redőt csitít simán.

Másfajta lény lettem legott,
Mint ki eget lélegezett —
Vagy pucolt Koronát —
Lábam is, amely oda ment —
Cigány-arcom — most szinte szent —
Szelíd Nevet talált —

Ha elérném e Kikötőt,
Sem Jeruzsálem Rebekát
Nem ragadhatná jobban el —
Perzsa nő kit szentélye fed
Napjának ilyen szent jelet
Nem ajánlhatna fel.

   
    
    
....................................
Hogy úgy-ahogy meg lehessen közelíteni az eredeti ritmust és rímelést (bár szinte mindig csak úgy-ahogy lehet), ezt a verset kénytelen voltam a szokásosnál jobban „átkölteni”. Íme a szó szerinti, prózai fordítás; a jelen esetben megindítóbb, megrázóbb a verses fordításnál;

1. Ő hozzám ért, így most én annak a tudatnak élek, Hogy ezen és ezen a napon [szerintem such a day itt azt jelenti, hogy such and such a day] megengedtetett nekem az ő mellkasán tapogatóznom — Határtalanul nagy hely volt az [ti. a mellkasa] nekem, És nem hagyott szóhoz jutni [t.i. engem; így értelmezem a „silenced”-et; lehet máshogyan is], mint ahogyan a félelmetes[en nagy?] tenger nyugtat el/helyez nyugovóra kisebb [jelentőségű?] áramlatokat. (Vagyis megszűnteti őket...) (A tengerekben valóban vannak állandó áramlatok, mint pl. a Golf- vagy a Labrador-áramlat, és kicsi áramlatok is.)

2. Most én más [ember] vagyok, mint annakelőtte voltam, Mintha magasabbrendű levegőt lélegeztem volna be — Vagy Királyi Köpenyt keféltem volna ki — Lábam is, mely így ment (? — lépdelt, stb.) Cigány[os] arcom — most átszellemült — Szelídebb Hírnévre (ezt nem értem; talán ezt jelenti: ’Most, hogy nem csak szellemi, hanem testi kapcsolatba is kerültem ezzel a csodálatos Valakivel [E.D. életrajzkutatói bizonyára tudják, hogy’ hívták az illetőt], nem fog olyan mufurc nőszemélynek tartani a környezetem’, tehát: Most szelídebb nőszemély hírébe kerültem) —

3. Ebbe a Kikötőbe ha beevezhetnék (= feltehetőleg: ’Ha ezé a csodálatos valakié lehetnék), [Akkor] még Rebeka (= 'bármely zsidó nő’) se fordulhatna Jeruzsálem felé ekkora elragadtatással — Sem perzsa nő, szentélyébe terelve (?), nem emelhetne fel (ajánlhatna fel) [ekkora elragadtatással] Kereszt-jelet (szimbólumot) császári Nap(korong)ja felé.

Mi zsidók Jeruzsálem felé fordulva imádkozunk. A perzsa eredetű Mithra-kultusz különféle el- és szétágazásainak némelyikében Mithrát napistenként ábrázolták. A Mithra-kultusz valamiféle bonyolult, szövevényes és gyakran ellentmondásos ideológiai és történelmi kapcsolatban állt a kereszténységgel. Az ugyancsak perzsa manicheizmusban is szerepel a kereszt, "Fény-Kereszt, a Fény Keresztje", és az Jézussal is kapcsolatba van ott hozva. Talán tudható (de én nem tudom), mit hallott vagy olvas(hat)ott mind erről Emily Dickinson, és mit képzelt hozzá (ez valószínűbb) a saját kútfejéből. — Írhatta volna azt is, hogy "Keresztény nő sem fordulhatna a feszület felé nagyobb elragadtatással", sőt könnyen meglehet, hogy tényleg ez volt a fejében. Ha kiadatta volna a verseit, azt mondanák, hogy a cenzúra és a hagyománytisztelő közvélemény miatt "perzsásította" a keresztény feszületet; így azt mondhatjuk, hogy a saját "belső" cenzúrája miatt nem hasonlította, legalábbis nem egyértelműen, saját földi szerelmét a keresztény vallási elragadtatáshoz.

Sorszáma (52) szerint ez E. D. közel 2000 verse közül a legkorábbiak közé tartozhat. Úgy látszik, beleszeretett valakibe — egy hímnemű egyénbe — és akkor még elfogadta saját női “másodlagosságát”, női “alacsonyabbrendűségét”, amit környezetének egyes hímnemű tagjai még expressis verbis belé is sulykoltak. (Ez konkrétan, dokumentátan is tudható.) De később, versei tanúsága szerint, mintha nem fogadta volna el, vagy mintha, tudatosan vagy nem tudatosan, de felülemelkedett volna rajta. Mindenesetre nem a "hím" költőket utánozta, hanem az egyik legeredetibb, leg-senkire-sem-hasonlítóbb költővé nőtt fel.