Dickinson, Emily: A House upon the Height

A House upon the Height—
That Wagon never reached—
No Dead, were ever carried down—
No Peddler's Cart—approached—

Whose Chimney never smoked—
Whose Windows—Night and Morn—
Caught Sunrise first—and Sunset—last—
Then—held an Empty Pane—

Whose fate—Conjecture knew—
No other neighbor—did—
And what it was—we never lisped—
Because He—never told—

Egy Ház a Hegytetőn —
Nem járt ott még Szekér —
Holtan nem hagyja senki el —
S bemenni nem akar —

Kéménye füsttelen —
A Nap — Ablakait 
Látta Keltétől — Estelig —
Aztán — mind vak maradt —

Sorsa — csak sejthető —
Szomszéd mit sem — neszelt —
Múltját — mi sem selypegtük el —
Mert arról — Ő se szólt —
   
    

    
.......................................
Az eredetiben mind a három rím slant rhyme (l. más E. D.-verseknél), vagyis csak az utolsó mássalhangzó azonos, a magánhangzó(k) nem. A reached – approached a slant rhyme olyan változata, amelyben nem csak egy (tehát az utolsó) mássalhangzó azonos, hanem több mássalhangzó is. A magyarban az ilyent kancsal rímnek hívják, extravagáns és humoros hatást kelt, ezért némi aggállyal éltem vele – kétszer is – ebben a fordításban, de remélem, hogy ebben a sejtelmes kontextusban mégsem kelt humoros hatást a Szekér – akar meg a neszelt – szólt álrím vagy kvázi-rím. Az angol slant rhyme-ban is van valami extravagancia, és éppen az extravagáns és excenrikus Emily Dickinsonra jellemző a leginkább, érdemes tehát ezt is átmenteni versei fordításába – ha lehet –, akárcsak a gondolatjelek szokatlan, túlhajtott és – mi tagadás – kellemetlen halmozását.