Aranyozás — Hamis Ál-Ember —
Az Énem ne legyen —
Akárhány Csalfaság- s Bűnrétegen
Nyugszik Természetem —
Mi Igaz, Épséget — Eget terem.
A Hazugság mily nyomorult Verem,
És sírja — Jeltelen —
Emily Dickinson-rejtvények
Összes versei rejtvények, találós kérdések, remek sakktábla a deduktív okoskodás számára, hogy keresse és megtalálja rajta mindegyiknek legjobb megfejtését.
[Az] A Counterfeit a Plated Person [kezdetű vers] — Monte Christo grófja
Aranyozás — Hamis Ál-Ember —
Az Énem ne legyen —
Akárhány Csalfaság- s Bűnrétegen
Nyugszik Természetem —
Mi Igaz, Épséget — Eget terem.
A Hazugság mily nyomorult Verem,
És sírja — Jeltelen —
[1] Counterfeit (hamisítvány):: Monte Christo grófjára, Alexandre Dumas hasoncímű regényének főszereplőjére utal. Plated Person (fémréteggel [arannyal] bevont ember):: Edmond Dantes dúsgazdag lett.
[2] I (én):: Edmond Dantes.
[3] Strata of Iniquity (a rosszaság, méltánytalanság egymás alatti-fölötti rétegei):: Edmond ellenségeinek különböző (súlyossági) szintű bűnei.
[4] underlie (alatta rejlenek, t.i. a Természetem alatt, rajtuk nyugszik a Természetem):: minden mögött az ő bosszúálló természete rejlett.
[5] Truth (az Igazság):: az az igazság, amelyet Edmond feltárt, és amelynek köszönhetően visszanyerte szabadságát.
[6] meagre (ínséges, nyomorúságos):: az az idő, amit Edmond avárbörtönben töltött. Exile (száműzetés, a fordításban: Verem):: Az az idő, amellyel Edmond nem rendelkezhet szabadon, mint az ő saját, authentikus életidejével. Lie (Hazugság): Edmond számára nem igazi, nem authentikus valami.
[7] Vocal (lármás, hangzatos, üresen kongó):: olyan hang, amelynek nincs sok jelentősége, amikor meghalunk. (A vers utolsó sora szó szerint: És üresen kongó, amikor meghalunk.) Csak az igazságnak és a bosszúnak volt értelme Edmond számára, nem az ál-azonosságnak meg a meggazdagodásnak.
..................................
Lehet, hogy ettől Emily Dickinson forog a sírjában, de ez még nem volna baj: a vers nem mindig csak azt mondja, amit „a költő ezzel mondani akart”, mondhat többet is annál, olykor még a költő szándékának ellentmondó dolgokat is. Inkább az a feltételezés furcsa, hogy egy vers ilyen konkrét értelemben és egyértelműen megfejthető rejtvény lehet, nem pedig „csak” átvitt értelemben vett rejtély, olyan, amelynek jelentése csak sejthető vagy hozzávetőlegesen, tapogatózva körvonalazható. Az a nézet is hümmögésre késztet, hogy az „Én” nem Emily Dickinson, nem a lírai személy, hanem egy másik, konkrét személy illetve irodalmi alak. Ha az állna ott, hogy „Én, Monte Christo grófja”, még akkor is automatikusan azt gondolnánk, hogy ez csupán álarc, hogy a költő valójában saját magáról, egyéniségének egyik vonásáról beszél, hát még ha oda sincs írva semmi ilyesmi.
De igazság szerint, ha Emily Dickinson saját magáról beszél, az is hümmögésre késztet... még akkor is, ha a „Hamisítvány, egy Fémréteggel bevont Személy”, a „Méltánytalanság” és az „Exile” (száműzetés) szavaknak nem konkrét, hanem csak átvitt vagy spirituális értelmet tulajdonítunk. (Ugyan a száműzetés esetleg jelenthet pszichológiai értelemben vett önkéntes száműzetést, de miféle szerepjátszására, miféle méltánytalanságára céloz Emily?)
A fenti értelmezés nem meggyőző, de azért nem is sült ostobaság, nem abszurd félremagyarázás, nem teljesen elvetendő lehetetlenség. Legalább egyvalaki számára ez ennek az Emily-versrejtvénynek a megfejtése...