Dickinson, Emily: “Faith” is a fine invention
“Faith” is a fine invention (English)“Faith” is a fine invention
(1861)
|
Jó találmány a „hit” (Hungarian)Jó találmány a „hit”, a vallás A Látcső jobb neki! Ez még egy kicsit növelné is a vers iróniáját azáltal, hogy a látnokiság és a pontos látás közötti ellentétet nyelvi, fonetikai szinten is kiemelné, meg még ezzel is: ’A vallás az egekbe néz („kancsalul festett egekbe néz”, mint Emily Dickinson magyar kollégája írta, bár nem a vallással kapcsolatban; itt a „kancsalul” szó lehet a „néz” módhatározója is meg a „festett” szóé is: kancsalul festett egekbe...) a teleszkóp pedig az égbe.’ A magyar költők az angol költőknél jobban szeretik nyelvi, ún. „formai” eszközökkel is alátámasztani, színesíteni gondolati konstrukcióikat. Ez a sokkal elvontabb angol nyelvben sokkal nehezebb is; esetünkben például a lát (see) ige és a „látóeszköz” (microscope vagy telescope) közötti összefüggés ill. ellentét nyelvi, fonetikai szinten való meghallásához görög nyelvtudás kell, és alighanem még egy görögül kitűnően tudó angol költő és versolvasó agyában sem jelenik meg az az ellentét olyan „kézzel”foghatóan, mint magyar agyban a „látnoki” és a „látcső” közötti. Pontosabban: az agyában megjelenik – az agyában jelenik meg –, de a fülében nem – nem pedig a fülében... Sőt az az ég, amelybe a vallás néz, az angolul jellemző módon inkább heaven, amelybe pedig a távcső néz, az inkább sky, még akkor is, ha csak csekély különbség van közöttük. Ha „látcsövet” írunk, szövegünk jobb lesz mint magyar vers, de egy kissé eltávolodik az eredetitől, éppen az által, hogy színesebb és egy kicsit kevésbé absztrakt. Minden esetben külön el kell döntenünk, mi a fontosabb: a nagyobb fokú hűség-e vagy a hatásosabb, szuggesztívabb forma. A hatásvadász cseh Nezválnál például habozás nélkül az utóbbi megoldás mellett teszem le a garast, mélyebben szántó gondolkodású költők fordítása közben inkább az első mellett, de azért ez sem abszolút szabály. – Ha ugyanezt a verset Nezval írta volna (írhatta volna ő is), így fordítanám le: Jó dolog az a vallás Egyébként a „mélyen”, azaz inkább felszínesen formalista Nezvalnak, aki még kommunista is lett sőt Sztálinhoz meg a kommunista párthoz írt verseket, sokkal könnyebb volna a valláson ironizálnia mint a szigorú vallási – kálvinista – nevelést kapott Emily Dickinsonnak... A versnek a vallásról "vallott" nézetével kapcsolatban érdekességként megemlítem, hogy Maimonides (XII. század) azt írja – nem mint filozófus, hanem mint rabbi, mint az egyik legnagyobb tekintélyű vallási törvényhozó –, hogy a beteg embernek tudnia kell, hogy nem az orvos gyógyítja meg, hanem Isten, de [azért mégis] köteles orvoshoz menni... Egy rabbi tollából ez természetesen nem irónia, nem humorizálás, de mai ember számára, még ha nem atheista is, ez is paradoxon, ezen is ugyanúgy mosolyghat, mint Emily Dickinsonnak a hiten meg a látnokiságon való viccelődésén.
|