This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Corso, Gregory: Writ on the Eve of My 32nd Birthday

Portre of Corso, Gregory

Writ on the Eve of My 32nd Birthday (English)

            a slow thoughtful spontaneous poem

 
I am 32 years old
and finally I look my age, if not more.
 
Is it a good face what’s no more a boy’s face?   
It seems fatter. And my hair,
it’s stopped being curly. Is my nose big?   
The lips are the same.
And the eyes, ah the eyes get better all the time.   
32 and no wife, no baby; no baby hurts,   
         but there’s lots of time.
I don’t act silly any more.
And because of it I have to hear from so-called friends:   
“You’ve changed. You used to be so crazy so great.”   
They are not comfortable with me when I’m serious.   
Let them go to the Radio City Music Hall.   
32; saw all of Europe, met millions of people;
         was great for some, terrible for others.   
I remember my 31st year when I cried:
“To think I may have to go another 31 years!”   
I don’t feel that way this birthday.
I feel I want to be wise with white hair in a tall library   
         in a deep chair by a fireplace.
Another year in which I stole nothing.   
8 years now and haven’t stole a thing!   
I stopped stealing!
But I still lie at times,
and still am shameless yet ashamed when it comes   
         to asking for money.
32 years old and four hard real funny sad bad wonderful   
         books of poetry
—the world owes me a million dollars.
I think I had a pretty weird 32 years.   
And it weren’t up to me, none of it.   
No choice of two roads; if there were,
         I don’t doubt I’d have chosen both.   
I like to think chance had it I play the bell.
The clue, perhaps, is in my unabashed declaration:   
“I’m good example there’s such a thing as called soul.”   
I love poetry because it makes me love
         and presents me life.
And of all the fires that die in me,
there’s one burns like the sun;
it might not make day my personal life,   
         my association with people,
         or my behavior toward society,   
but it does tell me my soul has a shadow.


Uploaded bySebestyén Péter
Source of the quotationhttp://poetryfoundation.org

32-ik születésnapom előestéjén írtam (Hungarian)

              Lassú, töprengő, spontán vers 

32
éves vagyok, koromhoz öregedtem, talán tovább is.
Jó-e az arc, ha már nem
fiúarc? Kövérebb. Hajam már nem göndör. Orrom nagy-e?
Ajkam nem változott.
Szemem, igen, a szemem egyre jobb lesz.
32, nőtlen, gyermektelen, ez utóbbi
fáj, de hisz annyi időm van! Nem csinálok már ostobaságot. És ezért hallom u.
n. barátaimtól: „Megváltoztál. Olyan téboly klassz voltál régen.” Ha komoly vagyok,
feszengenek mellettem.
Menjenek hát a rádió-kabaréba.
32, bejártam Európát,
millió emberrel fogtam kezet; sokan csodáltak, mások borzadtak tőlem. Emlékszem,
egy éve felkiáltottam: „Csak nem kell még egyszer ennyit élnem?” Ezen az estén
máshogy látom. Bölcs szeretnék lenni, fehér hajú, magas könyvtár mély foteljában
tűz mellett üldögélni. Újabb év telt el, hogy nem loptam semmit! Leszoktam a lopásról!
De néha még hazudok, és még mindig arcátlan szégyenkezéssel kérek kölcsönbe pénzt.
32 év, és négy igazi, kemény, vicces, szomorú, pocsék, csodaszép verseskönyvet
írtam - egy millió dollárral adósom a világ. Különös 32 év, amit leéltem.
És
egy jottányi se függött soha tőlem.
Nem volt keresztút; ha lett volna, én
biztos mindkettőt választom. Szeretem hinni, hogy a v é g z e t diktálta sorsom.
 
A dolog kulcsa talán pökhendi nyilatkozatomban:
„Jó példája vagyok a lélek
létezésének.”
Szeretem a költészetet: szeretetre indít, és elém hozza az életet.
És a bennem kihunyó tüzek közül
van egy, mely napkorongként tüzel;
lehet,
hogy nem deríti fel magánéletem, kapcsolatomat társaimmal, vagy társadalmi szereplésemet,
de érezteti velem, hogy lelkemnek árnyéka van.
 


Uploaded bySebestyén Péter
Source of the quotationhttps://terebess.hu/keletkultinfo/corso.html#sz2

minimap