Coleridge, Samuel Taylor: Karácsonyi ének (A Christmas Carol in Hungarian)

I.

   The Shepherds went their hasty way,
      And found the lowly stable-shed
   Where the Virgin-Mother lay:
      And now they checked their eager tread,
For to the Babe, that at her bosom clung,
A Mother's song the Virgin-Mother sung.

II.

   They told her how a glorious light,
      Streaming from a heavenly throng,
   Around them shone, suspending night!
      While sweeter than a Mother's song,
Blest Angels heralded the Saviour's birth,
Glory to God on high! and Peace on Earth.

III.

   She listened to the tale divine,
      And closer still the Babe she pressed;
   And while she cried, the Babe is mine!
      The milk rushed faster to her breast:
Joy rose within her, like a summer's morn;
Peace, Peace on Earth! the Prince of Peace is born.

IV.

   Thou Mother of the Prince of Peace,
      Poor, simple, and of low estate!
   That Strife should vanish, Battle cease,
      O why should this thy soul elate?
Sweet Music's loudest note, the Poet's story,—
Did'st thou ne'er love to hear of Fame and Glory?

V.

   And is not War a youthful King,
      A stately Hero clad in Mail?
   Beneath his footsteps laurels spring;
      Him Earth's majestic monarchs hail
Their Friend, their Playmate! and his bold bright eye
Compels the maiden's love-confessing sigh.

VI.

   "Tell this in some more courtly scene,
      "To maids and youths in robes of state!
   "I am a woman poor and mean,
      "And therefore is my Soul elate.
"War is a ruffian, all with guilt defiled,
"That from the aged Father tears his Child!

VII.

   "A murderous fiend, by fiends adored,
      "He kills the Sire and starves the Son;
   "The Husband kills, and from her board
      "Steals all his Widow's toil had won;
"Plunders God's world of beauty; rends away
"All safety from the Night, all comfort from the Day.

VIII.

   "Then wisely is my soul elate,
      "That Strife should vanish, Battle cease:
   "I'm poor and of a low estate,
      "The Mother of the Prince of Peace.
"Joy rises in me, like a summer's morn:
"Peace, Peace on Earth, the Prince of Peace is born."

(1799)

I.

   A pásztornép sietve járt,
      És hol feküdt a szűz anya,
   Rongyos istállót talált:
      Gyors léptük most megtorpana,
Mert szűz anya a szívéhez tapadt
Csecsemőnek altatóra fakadt.

II.

   Hogy' ragyogott rájuk mennyei
      Seregből ömlő fénysugár,
   Ott éj szűnt! - mesélték neki.
      S 'Messiás jött' - hirdette már
Dalon túl áldott angyalkar szeliden,
Dicsőség Úrnak fenn! és béke lenn.

III.

   Jobban ölelte gyermekét,
      'Hogy isteni mesét figyelt;
   S míg sírt: A gyermek az enyém!
      Keblébe áradott a tej:
Nyárreggelként kelt benne öröme;
Békesség lenn! királyfi születe.

IV.

   Te királyfit szülő anya,
      Szegény, gyermeki, nem nemes!
   Múljon viszály, szűnjön csata,
      Ó, lelked ettől mért heves?
Költő regéje, édes zaj hangjai, ─
Sosem epedtél hírt s glóriát hallani?

V.

   Fenséges hős, kit fed a vért,
      Nem háború egy új király?
   Fakad nyomdokán sok babér;
      Kihez Föld ura mind kiált
Barátként, társként! s bátor szemei
Fénye szüzet sóhajra készteti.

VI.

   „Akiknek köntöse ragyog,
      „Nekik meséld, rangosb helyen!
   „Szegény nő, gyermeki vagyok,
      „Ezért a lelkem szertelen.
„A viszály bűnre von, a haramia,
„Attól tép el fiat agg atya!

VII.

   „Vad ördög, kit ördög imád,
      „Apát gyilkol s veszejt fiút;
   „Férj öl, rabolja asztalát
      „Özvegynek, mit az küzdve nyújt;
„Isten világát fosztja; tépi szét
„Nappaltól jólétet, éjtől őrizetét.

VIII.

   „Majd lelkem bölcs-ünnepies,
      „Múljon viszály, szűnjön csata:
   „Szegény vagyok és nem nemes,
      „Béke fiát szülő anya.
„Nyárreggelként kel lelkem öröme:
„Békesség lenn, királyfi születe."