Blake, William: The Voice of the Ancient Bard

 Youth of delight!  come hither

 And see the opening morn,

 Image of Truth new-born.

 Doubt is fled, and clouds of reason,

 Dark disputes and artful teazing.

 Folly is an endless maze;

 Tangled roots perplex her ways;

 How many have fallen there!

 They stumble all night over bones of the dead;

 And feel -- they know not what but care;

 And wish to lead others, when they should be led.

Gyönyörnek gyermeke, jöjj,

S nézd, hajnal nyílt az égre:

Igazság ifju képe.

Viszályok, s felhői az észnek:

Kétség, sötét viták enyésznek.

Örök tévút a dőreség,

A láb kuszált gyökérre lép.

Ó, hány bukott el rajta már!

Éjjel, botolva, holttestekre hágnak,

Gondban élnek, nem tudva bár,

És - vak világtalant - mást vezetni vágynak.