Berryman, John: Dream Song 324

An Elegy for W.C.W., the lovely man

Henry in Ireland to Bill underground:

Rest well, who worked so hard, who made a good

sound constantly, for so many years:

your high-jinks delighted the continents & our ears:

you had so many girls your life was a triumph

and you loved your one wife.

At dawn you rose & wrote the books poured forth

you delivered infinite babies, in one great birth

and your generosity

to juniors made you deeply loved, deeply:

if envy was a Henry trademark, he would envy you,

especially the being through.

Too many journeys lie for him ahead,

too many galleys & page-proofs to be read,

he would like to lie down

in your sweet silence, to whom was not denied

the mysterious late excellence which is the crown

of our trials & our last bride.

Elégia W. C. W.-nek, a kedves embernek

Henry Írországból a föld alá Billnek:

Nyugodj békén, ki annyit gürcöltél, s oly

jó híred volt annyi évekig. 

Fülünket s a világot elbűvölték csínyeid;

annyi pipid volt, léted csupa győzelem,

s csak hitvesedért evett a szerelem.

Hajnalban keltél, sok könyved áradt.

Egy nagy szülésben számtalan babát adtál a világnak.

Ifjak, mivel nemesen

bántál velük, szerettek mélységesen,

s ha irígység Henry védjegye, úgy irigyelt téged:

ahogy az egészet végigélted.

Neki még túl sokat kell utaznia,

túl sok hasáblevonatot olvasnia.

Szeretne elnyugoszni csak

méz csöndedben, kitől meg nem tagadták a

kései titokzatos kitűnőséget, mi létünk próbáinak

koronája és utolsó mátkája.