Amis, Kingsley: Egy kis bosszúság a könyvesboltban (A Bookshop Idyll in Hungarian)

Between the GARDENING and the COOKERY
    Comes the brief POETRY shelf;
By the Nonesuch Donne, a thin anthology
    Offers itself.

Critical, and with nothing else to do,
    I scan the Contents page,
Relieved to find the names are mostly new;
    No one my age.

Like all strangers, they divide by sex:
    Landscape near Parma
Interests a man, so does The Double Vortex,
    So does Rilke and Buddha.

'I travel, you see', 'I think' and 'I can read'
    These titles seem to say;
But I Remember You, Love is my Creed,
    Poem for J.,

The ladies' choice, discountenance my patter
    For several seconds;
From somewhere in this (as in any) matter
    A moral beckons.

Should poets bicycle-pump the human heart
    Or squash it flat?
Man's love is of man's life a thing apart;
    Girls aren't like that.

We men have got love well weighed up; our stuff
    Can get by without it.
Women don't seem to think that's good enough;
    They write about it,

And the awful way their poems lay open
    Just doesn't strike them.
Women are really much nicer than men:
    No wonder we like them.

Deciding this, we can forget those times
    We sat up half the night
Chockfull of love, crammed with bright thoughts,
    names, rhymes, and couln't write.

A KERTÉSZET s KÖNYVVITEL polcsorán
  Kis helyet a KÖLTÉSZET is kapott;
A Nonesuch-féle Donne mellett sovány
  Versgyűjteményt lapozgatok.

Szakértőn, s mert más teendő se gátol,
  A tartalomjegyzékre nyitok éppen,
S föllélegzem az új nevek sorától;
  Ez már nem az én nemzedékem.

Idegenek, hát nem szerint muszáj
  Megoszlaniuk: csupán férfinak jó
A Kettős örvény s a Pármai táj,
  Rilke és Buddha dettó.

„Olvasok", „utazom", „elmélkedem",
  Mintha ezt mondanák e címek;
De Emlékszem rád, Credóm szerelem,
  Pár strófa J.-nek,

A hölgyek ízlése a lapozásban
  Megállít egy kicsit;
E tényben (mint akármi másban)
  Tanulság rejtezik.

Pumpálják fel a költők a szivet,
  Vagy várjanak, amíg lelappad?
Életünkben szerelmünk csak sziget;
  A lányok mást akarnak.

Mi jól ellensúlyozzuk a szerelmet;
  Ha nincs, nem is hiányzik.
A nők, kik ennyit kevesellnek,
  Írnak róla rogyásig,

S hogy szörnyen levetkőztetők e versek,
  Alig zavarja őket.
A nők nálunk igazán kedvesebbek:
  Kedveljük is a nőket.

Így döntve, jobb feledni az időt,      
  Hogy aludni se bírtunk       
A vágytól, míg ragyogó ötletek s rímek sora főtt
  Fejünkben, és egy sort sem írtunk.