Kavafis, Konstantinos: Szidóni színház (Θέατρον της Σιδώνος in Hungarian)

(400 μ.X.)

Πολίτου εντίμου υιός —  προ πάντων, ευειδής
έφηβος του θεάτρου,   ποικίλως αρεστός,
ενίοτε συνθέτω  εν γλώσση ελληνική
λίαν ευτόλμους στίχους,   που τους κυκλοφορώ
πολύ κρυφά, εννοείται —  θεοί! να μην τους δουν
οι τα φαιά φορούντες,   περί ηθικής λαλούντες —
στίχους της ηδονής  της εκλεκτής, που πηαίνει
προς άγονην αγάπη  κι αποδοκιμασμένη.

Kr. u. 400.

Tisztelt polgárfi, én,  s kiváltképpen a színház
egy szépreményű ifja,   sokfajta kellememmel,
olykor meg-megeresztek,   szép görög nyelven írva,
egy-két vakmerő strófát,   amelyet nagy titokban
terjesztek, érthetően,   nehogy a gyászvitézek,
az erkölcsről misézők    elé kerüljenek
e sorok a gyönyörről,    ama kivételesről,
mely a meddő, lenézett   szerelemből fakad.

Szidón - jelentős város Szíria partvidékén a hellenisztikus korban.