Kavafis, Konstantinos: A magnésziai csata (Η Μάχη της Mαγνησίας in Hungarian)

Έχασε την παληά του ορμή, το θάρρος του.
Του κουρασμένου σώματός του, του άρρωστου

σχεδόν, θάχει κυρίως την φροντίδα. Κι ο επίλοιπος
βίος του θα διέλθει αμέριμνος. Aυτά ο Φίλιππος

τουλάχιστον διατείνεται. Aπόψι κύβους παίζει·
έχει όρεξι να διασκεδάσει. Στο τραπέζι

βάλτε πολλά τριαντάφυλλα. Τι αν στην Μαγνησία
ο Aντίοχος κατεστράφηκε. Λένε πανωλεθρία

έπεσ’ επάνω στου λαμπρού στρατεύματος τα πλήθια.
Μπορεί να τα μεγάλωσαν· όλα δεν θάναι αλήθεια.

Είθε. Γιατί αγκαλά κ’ εχθρός, ήσανε μια φυλή.
Όμως ένα «είθε» είν’ αρκετό. Ίσως κιόλας πολύ.

Ο Φίλιππος την εορτή βέβαια δεν θ’ αναβάλει.
Όσο κι αν στάθηκε του βίου του η κόπωσις μεγάλη,

ένα καλό διατήρησεν, η μνήμη διόλου δεν του λείπει.
Θυμάται πόσο στην Συρία θρήνησαν, τι είδος λύπη

είχαν, σαν έγινε σκουπίδι η μάνα των Μακεδονία.—
Ν’ αρχίσει το τραπέζι. Δούλοι· τους αυλούς, τη φωταψία.

A régi lendülete már oda, a vakmerőség.
Hátralevő napjaiban mással mért is törődnék,

mint törődött testével, amely beteg is. További
életét gond nélkül éli. Így mondja legalábbis

magáról Philipposz. Ma este jöjjön hát a kocka;
mulatni szottyant kedve. Tegyetek az asztalokra

rózsát, de bőven. Érdekli is, hogy Magnésziánál
tönkreverték Antiokhoszt? Mondják, hogy pusztulás várt,

mégpedig teljes, a tündöklő hadsereg zömére.
Biztosan tódítottak. Nem, nem lehet igaz ennyi mégse.

Isten adná. Hisz azért a mi fajtánk azok is.
De egy „Isten adná" elég. Talán még túl sok is.

Philipposz nyilván nem halasztja el az ünnepélyt.
Élete hosszán bármennyi fáradtságot megért,

egy megmaradt még, nem szenved emlékezet híjában.
Emlékszik, hogy zokogtak a bánattól Szíriában,

mikor rongycsomóvá hullt anyjuk, Makedónia. -
Szolgák, fuvolát, fáklyát! Kezdődhet a lakoma.

Magnészia - kisázsiai város. I. e. 190-ben itt győzték le a rómaiak III. Antiokhoszt, Szíria királyát, akinek V. Philipposz makedón király nem vitte meg a várt segítséget.