Kavafis, Konstantinos: Félbeszakítás (Διακοπή in Hungarian)

Το έργον των θεών διακόπτομεν εμείς,
τα βιαστικά κι άπειρα όντα της στιγμής.
Στης Ελευσίνος και στης Φθίας τα παλάτια
η Δήμητρα κ’ η Θέτις αρχινούν έργα καλά
μες σε μεγάλες φλόγες και βαθύν καπνόν. Aλλά
πάντοτε ορμά η Μετάνειρα από τα δωμάτια
του βασιλέως, ξέπλεγη και τρομαγμένη,
και πάντοτε ο Πηλεύς φοβάται κ’ επεμβαίνει.

Az istenek művét félbeszakítjuk egyre mi,
mi, pillanat szeles és tudatlan lényei.
Eleuszisz vagy Phthia palotái
mélyén Démétér és Thetisz jó műbe kezdene,
vad lángok s gomolygó füst közepette. De
Metaneira mindig kiront királyi
terméből, fürtjét őrjöngőn zilálva szét,
és Péleusz mindig rémülten közbelép.

Eleuszisz - Démétér - Metaneira – Démétért, a földanyát, aki elrabolt lányát, Perszephonét keresve Eleusziszba is eljutott, szívesen fogadta házában Metaneira. Hálából Démétér Metaneira fiát, Démophoónt halhatatlanná akarta tenni, ezért éjjelenként tüzes parázs fölé tartotta. Amikor Metaneira véletlenül meglátta ezt, rémületében felsikoltott, és ezzel megharagította az istennőt.

Phthia - Thetisz - Péleusz – Phthiában Thetisz istennő fiát, Akhilleuszt -hogy halhatatlanná tegye- éjjelenként tűzbe tartotta, de halandó férje, Péleusz meglátta, és elvette tőle a gyermeket.