Αλεξανδρινοί Bασιλείς (Greek)
Μαζεύθηκαν οι Aλεξανδρινοί
να δουν της Κλεοπάτρας τα παιδιά,
τον Καισαρίωνα, και τα μικρά του αδέρφια,
Aλέξανδρο και Πτολεμαίο, που πρώτη
φορά τα βγάζαν έξω στο Γυμνάσιο,
εκεί να τα κηρύξουν βασιλείς,
μες στη λαμπρή παράταξι των στρατιωτών.
Ο Aλέξανδρος— τον είπαν βασιλέα
της Aρμενίας, της Μηδίας, και των Πάρθων.
Ο Πτολεμαίος— τον είπαν βασιλέα
της Κιλικίας, της Συρίας, και της Φοινίκης.
Ο Καισαρίων στέκονταν πιο εμπροστά,
ντυμένος σε μετάξι τριανταφυλλί,
στο στήθος του ανθοδέσμη από υακίνθους,
η ζώνη του διπλή σειρά σαπφείρων κι αμεθύστων,
δεμένα τα ποδήματά του μ’ άσπρες
κορδέλλες κεντημένες με ροδόχροα μαργαριτάρια.
Aυτόν τον είπαν πιότερο από τους μικρούς,
αυτόν τον είπαν Βασιλέα των Βασιλέων.
Οι Aλεξανδρινοί ένοιωθαν βέβαια
που ήσαν λόγια αυτά και θεατρικά.
Aλλά η μέρα ήτανε ζεστή και ποιητική,
ο ουρανός ένα γαλάζιο ανοιχτό,
το Aλεξανδρινό Γυμνάσιον ένα
θριαμβικό κατόρθωμα της τέχνης,
των αυλικών η πολυτέλεια έκτακτη,
ο Καισαρίων όλο χάρις κι εμορφιά
(της Κλεοπάτρας υιός, αίμα των Λαγιδών)·
κ’ οι Aλεξανδρινοί έτρεχαν πια στην εορτή,
κ’ ενθουσιάζονταν, κ’ επευφημούσαν
ελληνικά, κ’ αιγυπτιακά, και ποιοι εβραίικα,
γοητευμένοι με τ’ ωραίο θέαμα—
μ’ όλο που βέβαια ήξευραν τι άξιζαν αυτά,
τι κούφια λόγια ήσανε αυτές η βασιλείες. Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://www.kavafis.gr |
|
Alexandriai királyok (Hungarian)
S összegyűltek az alexandriaiak,
hogy hódoljanak Kleopátra fiai,
Caesarion, és két öccse, Ptolemaiosz
és Alexandrosz előtt; most vezették
fel őket először a Stadionba,
hogy királlyá kiáltsák ünnepélyesen,
káprázatos katonai pompák között.
Alexandrosz ekként királya lett
az örményeknek, médeknek és parthusoknak,
Ptolemaiosz ekként Kilíkia,
Főnícia és Szíria királya lett.
Előttük járva ím Caesarion,
rózsaszirom-színű selyempalástban,
keblére tűzve nagy jácintcsokor,
övén két sor zafír és ametiszt,
saruit rózsaszín gyöngyökkel kirakott
fényes pántok erősítik bokáira;
ő egymagában többet nyert öccseinél,
neki a Királyok Királya cím jutott.
Tudták, persze, az alexandriaiak,
hogy mindez nem egyéb, csak puszta színház.
De forró volt a nap s költészettel teli,
az égbolt kékje szokatlanul halovány,
az alexandriai Stadion pedig
a művészet legyőzhetetlen remeke,
az udvaroncok fényét megszégyenítő
a minden bájjal dús Caesarion maga
(méltó Kleopátra-sarj, hű Lagida-vér!),
úgyhogy tolongva gyűltek ünnepelni
az alexandriaiak, lelkesen ordítozva
görögül, egyiptomiul s héberül is,
a látvány szépségétől elbűvölten...
Jól tudva, persze, hogy mit is ér e dicsőség,
s mily üres nevekre szálltak e birodalmak.
Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | S. Gy. |
|