Kavafis, Konstantinos: Anna Dalaszéné (Άννα Δαλασσηνή in Hungarian)

Εις το χρυσόβουλλον που έβγαλ’ ο Aλέξιος Κομνηνός
για να τιμήσει την μητέρα του επιφανώς,
την λίαν νοήμονα Κυρίαν Άννα Δαλασσηνή —
την αξιόλογη στα έργα της, στα ήθη —
υπάρχουν διάφορα εγκωμιαστικά:
εδώ ας μεταφέρουμε από αυτά
μια φράσιν έμορφην, ευγενική
«Ου το εμόν ή το σον, το ψυχρόν τούτο ρήμα, ερρήθη».

Az aranybullában, mit Alexiosz Komnénosz kibocsájtatott,
anyját köszöntendő, az annyi bölcsességgel áldott
úrnőt, Anna Dalaszénét, illendő tisztességgel,
kit egyként kitűntetnek erkölcsei s tettei -
sokfajta dícséret olvasható.
Hadd álljon itt az ezekből való
egyik kiváltképp szép s nemes kitétel:
"Enyém, tiéd: e fagyos szókat ő sosem ejtette ki."

Alexiosz Komnénosz császár 1081-ben, hadba vonulásakor az államügyeket hivatalosan anyjára, Anna Dalaszénéra bízta. – Az idézet az Alexiasz-ból van.