Sigel, Kurt: Tavasz (Frühling in Hungarian)

Du im Schatten des Blutdorns,

Geliebte, ich warte,

bis in den Hungerbaracken

die Lichter erlöschen.

Mich stört nicht

das Heulen der Wölfe

und das trockene Husten der Posten

im Schneewind.

Scheu von deinen Lippen

küß ich den Brotgeschmack

glücklichen Irreseins.

Denn heute glüht

ein fremdes Licht am Winterhimmel,

und von deinen Schläfen

steigt der Frühling,

dunkel und geschmückt

mit Raben.

Te, csipkebokor árnyán!

Kedves! várok,

míg az éhségbarakkokban

kihunynak a fények.

Nem zavar engem

farkasüvöltés,

őrök száraz köhögése

a hófúvásban.

Félénken csókolom le

ajkadról a boldog téboly

kenyérízét.

Mert idegen fény

izzik ma a téli égen,

és halántékodról

felszáll a tavasz,

sötéten, holló-

díszében.